Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

212 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. XVII. tc. 176. §-ának megfelelőleg a parancsolólag előírt iparhatósági eljárás nem lett lefolytatva s így a kir. járásbíróság eljárni még nincs jogosítva. A felperes felfolyamodása következtében a budapesti kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság 1911. évi május hó 5-én 1911. E. I. 77/1. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság végzését megváltoztatta, alperes pergátlő kifogását elvetette és az elsőbiróságot szabályszerű eljárásra utasította, mert a törvény nem tesz külömbséget azok közt az okok között, amely okok miatt a fél az iparhatóság határozatával nem elégszik meg, így ezek az okok az 1893: XVIII. tc. 27. §. 1. pontjában meghatározott kellék fennforgása vagy fenn nem forgása szempontjából vizsgálat alá nem vehetők, hanem mihelyt egyáltalán van a polgári pert megelőző iparhatósági határozat, az említett 27. §. 1. pontjában meghatározott kelléket fennforgónak kell tekinteni. Nem szolgálna tott ennek akadályul az a körülmény sem, hogy az említett véghatározat csak 1911. évi február hó 17. napján kelt, holott a kereset már 1910. évi október hó 20-án beadatott, mert az 1893: XVIII. tc. 27. §. 1. pontjában foglalt második rendelkezésnek — egybevetve ezt ugyanezen szakasz első bekezdésével — nyilvánvalóan csak az a lényege, hogy a más hatóság előtti eljárás a per érdemleges tárgyalását, illetőleg a per érdemleges befejezését, nem pedig minden körülmények közt a kereset beadását is megelőzze, a per érdemének tárgyalását pedig ebben az esetben az iparhatóság előtti eljárás megelőzte. Cs. J. alperes erre a kir. járásbíróságnál kérte az iratoknak a hatásköri bírósághoz való felterjesztését és az eljárás felfüggesztését, egyidejűleg a hatásköri bíróságnál is tett bejelentést, kérte az iratok beszerzését és annak kimondását, hogy az 1907: LXI. tc. 7. §. 2. pontja értelmében hatásköri összeütközés esete merült fel: mert az iparhatóság hatáskörét megállapította és az eljárást megszüntette; továbbá kimondani kérte, hogy az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, mert a megszüntető határozat nem érdemleges határozat és végül kérte, hogy P. J. 30 korona költség megfizetésére köteleztessék, mert a hatásköri összeütközés felmerültét az ő rosszhiszemű eljárása okozta. A hatásköri bíróság az iratokat beszerezte és az iparhatóság irataiból kitűnt, hogy P. J. panaszát csak 1910. évi november hó 13. napján adta be Szentendre rendezettanácsú város tanácsa, mint iparhatóságnál, tehát akkor, mikor a kir. járásbíróságnál Cs. J. pergátló kifogását megtette. A panasz tartalma egyezik a keresettel, azzal a különbséggel, hogy a panasz szerint három havi próbaidőre lett alkalmazva. A városi tanács, mint iparhatóság 1911. évi. február hó 17. napján 5672/1911- Kig. szám alatt hozott véghatározatával az eljárást megszüntette, mert panaszos 1910. évi december hó 12. napján megtartott tárgyaláskor beszüntetés! kérelmet terjesztett elő, mihez a panaszolt hozzájárult. Az iparhatóság