Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 75 A tárgyaláson felperes előadta, hogy 65 kgr. első minőségű búzát, illetve 37 koronát követel. Alperes pergátló kifogást emelt, mert az engedményezés igazolva nem lett és mert a munkabérkövetelés közigazgatási útra tartozik. A kir. járásbíróság 1910 szeptember 7-én 1910. Sp. 386/2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert felperes keresetében azt adta elő, hogy alperes egyezség szerinti búzamennyiség kiadását nem tagadta meg, , csakhogy II. rendű búzát akart adni I. rendű minőségű helyett, amit el nem Tfogadhatott; ebből kitűnik, hogy a per kártérítés iránt indíttatott, az 1898: II. te. 73. §-a szerint pedig csak a 100 koronát meghaladó kártérítés iránti kereset tartozik a bíróság hatáskörébe. R. J. ezután panaszát a szarvasi járás főszolgabirójához adta be. Ebben előadta, hogy ő, továbbá R. M. és M. I. szarvasi lakosok M. P. gazdához az aratáshoz gazdasági munkásoknak szerződtek. M. P. köteles lett volna fejenként 6 mm. első minőségű búzát részükre kiadni ; azonban csak 5 mm. 35 kgr.-ot adott, míg 65—65 kgr. silány búzát adott; ezt azonban rendelkezésre bocsátva, felhívták, hogy első minőségűt adjon, avagy annak piaci árát fizesse be. Minthogy két társa a követelését reá engedményezte, ez okból kérte, hogy M. P. az ekként őt megillető 195 kgr. első osztályú buza kiadására avagy 37 korona készpénz megfizetésére köteleztessék. Egyidejűleg bejelentette, hogy az 1898 : II. tc. 73. §-ára, illetve az 1909 : XLII. tc. 7. §-ára tekintettel a szarvad kir. járásbíróságnál indított pert, azonban hatáskör hiányából elutasíttatott. A főszolgabíró tárgyalást tartott, panaszlott bemutatta az írásbeli szerződést és R. M, és M. I. kijelentették, hogy követelésüket nem engedményezték R J.-ra, csak annak behajtásával bízták meg. A főszolgabíró ezután 1910 november 10-én 5318/1910. sz. a. hozott véghatározatával hatáskörét nem állapította meg, mert a tárgyalás során megállapítást nyert az a ténykörülmény, hogy panaszos és panaszlott közt létrejött szerződés az 1898^: II. tc. 8. §-ának rendelkezése ellenére nem az elöljáróság előtt lett kötve, sem záradékolás végett az elöljáróságnak bemutatva nem lett; a hivatkozott törvénycikk 73. §-a szerint a törvényben előírt alakszerűségek megtartása nélkül létrejött szerződésből eredő minden Lvitás kérdés elbírálására pedig a rendes bíróság illetékes. Békés vármegye alispánja mint II. fokú hatóság 1910 december 18-án 2209G1910. sz. a. hozott határozatával az elsőfokú hatóság véghatározatát indokainál fogva helybenhagyta. II. A hatásköri biróság a felmerült hatásköri jogvitát a rendelkező rész értelmében döntötte el azért, mert az ira-