Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

52 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. jogosult van jogosítva foglalás útján megszerezni ; minthogy a foglalás előtt a vad bár ezzel a korlátozással, de mégis uratlan dolognak tekintendő s igy fogalmilag kizárt dolog, hogy akár lopás, akár tulajdon elleni kihágás, illetve jogtalan elsajátítás tárgya lehessen, ennélfogva a gyanúsítottak cselekménye az 1883 : XX, tc.-ben meghatározott vadászati kihágás ismérveivel bir. L. Z. körjegyző az esetet, mint vadászati kihágást, a putnoki járás főszolgabírójánál is feljelentette, mert szerinte a csendőrség az esetet jogtalan elsajátításnak tévesen minősítette. A szolgabíró 1910 augusztus hó 24-én 3/910. kih. sz. a. hozott ítéletével mindhárom terheltet az 1883: XX. tc. 26. és 29. §-aiba ütköző vadászati kihágás miatt elmarasztalta, amely ítéletben M. I. és M. J. megnyugodtak, ellenben S. F. felebbezett. Ennek folytán Gömor- és Kishont vármegye alispánja, 1910. évi szeptember hó 24-én 13,254 910. sz. a hozott ítéletével a szolgabíró ítéletét megsemmisítette ; és habár ez a megsemmisítő ítélet azt a kifejezést is használja, hogy a vádlottakat felmenti, de kijelenti azt is, hogy azt a közigazgatási hatáskör hiányából teszi s kétségtelenül kitűnik az alispáni határozatból, hogy csakis a hatáskör megnem állapításán alapul azokból a felhozott okokból, mert érvelése szerint a m. kir. belügyminiszter 542 1894. sz. elvi jelentőségű határozatában is" kimondott azon álláspontra helyezkedett, hogy a vadnak kézzel való fogása, vadászati kihágást nem képez, hanem mint idegen ingó dolog elsajátításának vétsége, a kir. bíróság által bírálandó el. II. A szabadon élő vad mindaddig, míg el nem fogják, uratlan jószág és így azzal szemben, aki ezt elfogja, sem idegen ingó dolognak, sem más birtokában levőnek vagy más birtokából elvettnek tekinthető. Terhelteknek az a cselekménye tehát, hogy a vasúti állomásra menő bérkocsik lármája által felzavart és így egy híd alatt menedéket keresett nyulat a közönség biztatására kézzel elfogták és azt agyonütve, később elfogyasztották, sem lopásnak, sem jogtalan elsajátításnak, sem más vagyon elleni bűntettnek vagy vétségnek tényálladékát ki nem meríti, minélfogva a panasz alapjául szolgáló tett elbírálása a rendes biróság elé nem tartozik. Az 1883: XX. tc. azonban a szabadon élő vad elfogására nézve a magánjog általános szabályait korlátozó rendelkezést foglal magában, mely szerint egyedül a vadászatra jogosult