Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

24 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. sértés közigazgatási hivatalnok ellen követett el, a Kbtk. 46. §-a alapján a közigazgatási hatóság elbírálása alá tartozik. Magánvádló a végzés ellen annak kihirdetése alkalmával bejelentett s írásban indokolt felfolyamodásában ismételte a tárgyaláson tett kijelentését, hogy a főszolgabírónál a feljelentés nem becsületsértés miatt tétetett, hanem közrend elleni kihágás miatt és kérte az iratok beszerzését. Egyidejűleg hivatkozott a minisztertanácsnak 1892. évi január hó 19-én 46814. I. M. sz. a kelt határozatára is, mely szerint ugyanazon sértő szavak miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe utaltatott. A felfolyamodás felterjesztése előtt 1908. évi december hó 14-én a kézdivásárhelyi főszolgabíró az iratokat áttette ; melyek szerint panaszos még a járásbírósághoz beadott feljelentés előtt 1908. évi szeptember hó 30.-án ugyanazon sértő kifejezések miatt a főszolgabírónál a Kbtk. 46. §-a alapján kérte K. P. megbüntetését és a főszolgabíró tárgyalás után 1908. évi december hó 12-én 1698. kíh. sz. a hozott véghatározatával hatáskörét nem állapította meg, mert a községi jegyzőnek a községházában hivatalos eljárása közben ('menj az anyád p . . . ba» kifejezéssel illetése nem a Kbtk. 46. §-ban körülírt sértő kifejezést, hanem a Btk. 261. §-ban körülírt becsületsértés vétségének ismérveit foglalja magában, mert a hivatkozott kifejezés a tiszteletlenségnél többet, meggyalázást is foglal magában. A kir. járásbíróság a főszolgabíró iratait a felfolyamodáshoz csatolta. A kézdivásárhelyi kir. törvényszék, mint büntető felebbviteli bíróság 1909. évi márczius hó n-én 520/1909. B. sz. a. hozott végzésével a felfolyamodást a Bp. 379. §. 4. bek. alapján elutasította, mert a kir. járásbíróság végzésének indokolása helyes, amennyiben a vád tárgyává tett kifejezés csak sértő, de nem meggyalázó oly értelemben, hogy a sértettet emberi méltóságában, jellemében, általában lealacsonyítaná. II. írásbeli nyilatkozatot (1907. évi LXI. t.-c. 12. §-a) egyik érdekelt hatóság sem adott be. III. A hatásköri bíróság a rendes bíróság hatáskörét állapította meg azért, mert a kir. járásbíróság az ügyben 1908. évi'nov. hó 18-án érdemleges tárgyalást tartott s így a BP. 22. §-ának rendelkezésésénél fogva az ügyet a közigazgatási hatósághoz áttenni többé jogosítva nem volt. 11. Gyógyszerkülönlegességnek gyógyszertártulajdonos részéről engedély nélkül forgalombahozatala nem a Kbtk. 92. §-ának máso-