Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. LXIII Több tettes mezei legeltetésével okozott, 60 K-t meg nem haladó kár miatt közigazgatási útra tartozik az eljárás akkor, ha nincs alap annak a megállapítására, hogy a tilos legeltetés mindegyik feljelentettel szemben a többiek tevékenységétől függetlenül elbírálandó külön önálló cselekmény. (Hb. 1910 jan. 31. 1909. 117. 15. 32.) Különböző helyeken különböző egyének kárára elkövetett mezei lopás annyi különálló cselekmény, ahányan vannak a jogközösségben nem álló károsultak; ha a kár külön-külön nem halad meg 60 koronát, a cselekmény mezőrendőri kihágás. (Hb. 1910 szept. 26. 48. 92. 188.) Munkásügyi kihágások. Mezei munka abbahagyásának kikényszerítése céljából történt csoportosulás az 1898: II. tc. 66. §-ának végbekezdése aiá esik, habár a csoportban megvolt az a tudat, hogy esetleg erőszakoskodás is keletkezhetik; de ha a csoport a munkásokat erőszakkal megtámadja vagy erőszakkal akadályozza a munka megkezdésében, ez a Btk. 176. §-a alá esik. (C. 1908 febr. 19. 1300. 201. so. II. 233. 280.) Sajtókihágások. Nyomdatulajdonosnak az a mulasztása, bogy lakását és sajtói helyét be nem jelenti, közigazgatási útra tartozó kihágás a 414/91. sz. BM. rendelet alapján. (Hb. 1909 máj. 17. 16. II. 98. 186.) Távírda, sth. megrongálása. A Btk. 439 és 440. §-a csak közcélra berendezett távbeszélő megrongálására, de nem kizárólag magáncélra berendezett távbeszélő megrongálására alkalmazható. (Hb. 1910 nov. 14. 69. 110. 222.) Utrendőri kihágások. 1890. I. tc. 107., 125., 129. §§. A közútak törzskönyvezésénél használt karók kidobása utrendőri kihágás. ÍK. M. 1908. évi 36178. sz. h. 226. 392.) Szándékosság vagy nyolc napon túl tartó testi sértés hiányában országúton kocsirúddal történt elütés csak útrendőri kihágásként a közigazgatási hatóság által bírálható el. (Hb. igro szept. 26. 68. 109. 221.) Út fedőanyagául szállított, de ilyenül át nem vett kő elvétele nem útrendőri kihágás (1890 :1. tc. 129. §• a) p.), hanem birói hatáskörbe tartozó lopás. (Hb. 1910 szept. 26. 40. 88. 181.) Vadászati kihágások. 1883: XX. tc. 26—32. §§. Szabadon élő mezei nyúl uratlan jószág, mihezképest annak más kertjében kézzel elfogása nem vagyon elleni bűncselekmény s elbírálása rendes bíróság elé nem tartozik, hanem vadászati kihágás szempontjából a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1910 dec. 12. 59. 101. 207.) Idegen vadászterületen szabad helyen lévő vad uratlan dolog, amelynek elfogása csak vadászati kihágásként a közigazgatási hatóság által bírálható meg. (Hb. 1910 jun. 25. 27. 69. 144.) Idegen vadászterületen élő őzgidák elfogása vadászati kihágás. (Hb. 1909 jan. 25. ; 1908. 49. II. 48. 89.)