Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

LXIV RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. Sebzett vadnak idegen vadászterületen fegyverrel kézben űzése a vadászati törvény 26. §-ába ütköző kihágás. (BM. 1908. évi 5366. sz. II. 254- 209.) Szecskavágóba tévedt, az ott levő' vizes hordóba esett nyúlnak onnan elvétele nem lopás, mert a nyúl uratlan dolog minőségét el nem vesztette ; hogy vadászati kihágás-e, közigazgatási úton döntendő el. (Hb. 1909 nov. 29- 99- II- 170. 3221 Az a cselekmény, hogy a Dunában úszó szarvasbikát megpillantok csónakra ülve, üres kézzel a vadat űzték, s a hajtás közben kimúlt szarvast partra szállították, a vadászás tényálladékát nem állapítja meg. (BM. 1907. évi 3814. sz. II. 251. 406.) Vizrendőri kihágás. 1885 : XXIII. te. 188. §. Horgonyzástól eltiltott területen leeresztett horgonnyal történt vontatás és a folyam fenekén magáncélra lefektetett távbeszélő' berendezésnek ekként használhatatlanná tétele szándékosság hiányában a Btk. 418. §-a alá vagyonrongálásnak nem minősül és csak mint vízrendőri kihágás megtorlása kerülhet szóba és így a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1910 nov. 10, 69. 110. 222.)