Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

LXII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. A cselekmény elkövetése előtt lopásért kétszeri büntetés a cselekmény mezőrendőri minősítésén nem változtat. (Hb. 1910 november 14. 22. 81. 167.) Földnek lopás czéljából eltávolítása nem esik a feltörés fogalma alá. (Hb. 1910 nov. 14, 22. 81. 167.) 60 korona értéket meg nem haladó gazdasági terménynek a mezőről való ellopása a Btk. 337. §-ában megjelölt körülmény fennforgása esetében nem a mezőgazdaságról és mezőrendó'rségröl szóló 1894 : XII. tc. 92. §-ának a) pontja alá eső és csak a káros fél indítványára üldözhető mezőrendőri kihágásnak, hanem a Btk. 333. és 337. §-aiba ütköző lopás bűntettének a tényálladékát állapítja meg. (C. 1909 okt. 12. 6734/1909. sz. a. határozat a jogegység érdekében 201. 353 ) Fegyveresen elkövetett mezőrendőri lopás nem a Btk. 337. §-a szerint minősülő lopás bűntette, hanem az 1894 : XII. tc. 93. §-ának a) pontja szerint minősülő mezőrendőri kihágás. (Tv. 1908 okt. 7. 2526. sz. II. 234. 380.) A 95. §. m) pontjában említett kihágás főismérve : állatok felügyelet nélkül hagyása. (Hb. 1908 dec. 21. 22. II. 21. 40.) Megbízásból leszedett gazdasági termény eltulajdonítása nem mezei lopás, hanem sikkasztás. (Hb. 1909 nov. 29. 94, II. 165. 313.) Ha a mezőn kazalba rakott szalmát nem társaságban, hanem többen külön lopták el és az egyesek okozta kár 60 koronánál nem több : mezőrendőri kihágás az elbirálás tárgya. (Hb. 1909 dec. 20. 101. II. 171. 324O Társtettesség hiányában többek által elkövetett mezei lopás, ha a panaszlottak egyike által elvett mennyiség sem haladja meg a 60 koronát, mint mezőrendőri kihágás közigazgatási útra tartozik. (Hb. 1908 máj. 17. 6. II. 88. 168.) Ha a panaszlottak a kárt okozó marhákat együtt legeltették és a panaszosok kára 60 koronát meghalad, a cselekmény nem mezőrendőri kihágás. (Hb. 1909 szept. 27. 72, II. 146. 278.) A legeltető felelős pásztor egységes tettével okozott kár nem az állattulajdonosok több külön kihágásaként, hanem a pásztor egységes cselekményeként a Btk. 421. §-a szempontjából bírálandó meg. (Hb 1909 szept. 13. 44. II. ng. 224.) Öt különböző tulajdonosnak négy pásztor által külön őrzött szarvasmarhái legeltetése okából követelt kárdíjak össze nem számíthatók. (Hb. 1909 jun. 14. ; 1908. 54. II. 52. 97-) Ha több alkalommal egy folytatólagos mezei lopást követtek el, a cselekmény a több alkalommal ellopott tárgyak összesített értéke alapján minősül és az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1910 jun. 25. 41. 77. 159.)