Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 223 I. W. L. földbirtokos, mohácsi lakos, a mohácsi járás főszolgabírójánál beadott panaszában előadta, hogy a kereskedelemügyi miniszter engedélyével lakását az ú. n. Móricz pusztával távbeszélővel oly módon kötötte össze, hogy a kábelt a Duna folyó fenekén keresztül fektette. 1908. évi március hó 14-én a főszolgabírói rendeletek és a kitűzött horgonyzási tilalmi táblák figyelmen kivül hagyásával a cs. kir. Dunagó'zhajózási társaság három terhelt uszálya leeresztett vasmacskával a Duna fenekén a tilalmi téren végig szántott és a kábelt elszakította. Az uszályok vontatója a «Pollux» nevű gőzhajó, ennek kapitánya G. K. budapesti lakos és kormányosa I. F. mohácsi lakos volt. Kérte az eljárás megindítását és a társulatnak a helyreállítási költségben való marasztalását. A mohácsi járás főszolgabírója az 1898. évi 4574. sz. a. kiadott főszolgabírói rendelet 5. pontjába ütköző tilos horgonyzás által elkövetett kihágás miatt a gyanúsítottak ellen az eljárást megindította és 1909. évi november hó 16-án 456 1909. kih. sz. a. hozott Ítéletével a gyanúsított hajóskapitányt és kormányost a vád alól felmentette. W. L. panaszosnak felebbezésére azonban Baranya vármegye alispánja 1910. évi február hó 25-én 21691/1909. alisp. sz. a. hozott határozatával az alsófoku ítéletet megsemmisítette és elrendelte, hogy az iratok a fennforogni látszó, a Btk. 440. §-ába ütköző távbeszélő rongálás vétségének elbírálása végett a mohácsi kir. járásbírósághoz áttétessenek. Az ügyészségi megbízott a Btk. 440. §-ába ütköző vétség miatt vádat emelt. A mohácsi kir. járásbíróság azonban 1910. évi május hó 18-án 1910. B. 176 2. sz. a. hozott végzésével a bűnvádi eljárás megindítását a Bp. 527. §. alapján megtagadta és hatáskörét leszállította, mert a Btk. a távírókészülékek megrongálását a közveszélyű büntetendő cselekmények fejezetében tárgyalja, amiből következik, hogy a Btk. 439. és következő §§-ai csak a közérdeket szolgáló vagy közhasználatra berendezett távbeszélők megrongálása esetében alkalmazhatók; már pedig W. L. távbeszélője közhasználatú berendezést nem képezvén, annak megrongálása nem vonható a Btk. idézett rendelkezései alá. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1910. J. 2280. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A távírda, a távbeszélő és egyéb villamos berendezésekről szóló 1888 : XXXI. tc. 12. §-a azokat a büntető határozatokat, melyek a távírda megrongálói ellen a közbiztonság szempontjából a büntető törvényekben alkottattak s