Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

194 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Ítéletének a keresetnek helytadó és alperest költségben marasztaló rendelkezését megváltoztatta, felperest kereseti követelésével elutasította, mert a per érdemének tárgyalása során felmerült adatokból és bizonyítékokból minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kereset tárgyát képező követelés jogalapja tekintetében felperes vasút és a m. kir. kereskedelemügyi miniszter közt semminemű magánjogi szerződési viszony nem jött létre. Ennélfogva és tekintve, hogy a felperes vasút részére kiállított engedélyokirat 7. §-a és a felperes h. é. vasút részvénytársaság alapszabályainak 37. §-a szerint a kereskedelemügyi minisztert megillető felügyeleti jog, tárgyához képest nem magánjogi, hanem nyilvánvalóan közigazgatási, közjogi természetű s így az annak (felügyeleti jognak) a kereskedelemügyi miniszter által állítólag helytelen gyakorlásából származtatott követelést tárgyazó kereset felett a rendes bíróság nem ítélhet, a kereset alaptalan. A murányvölgyi h. é. vasút részvénytársaság bejelentette, hogy ügyében a kir. közigazgatási bíróság és a kir. Curia közt az 1907: LXI. tc. 7. §-a 1. pontja szerint való hatásköri összeütközés merült feh II. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 64543/1910. II. sz. a. kelt és a m. kir. igazságügyminiszter 1910. J. 2121. sz. a. kelt? nyilatkozataikban azt a véleményt terjesztették elő, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés az 1907 : LXI. tc. éltelmében nem merült fel. III. Az 1907 : LXI. tc. 7. §. 1. pontja értelmében, olyan esetben, ha mind a rendes, mind a közigazgatási bíróság jogerősen kimondották, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik, hatásköri összeütközés esete csak úgy merül fel, há az eljárás egyiküknek hatáskörébe tartozik. A bejelentett ügyben azonban az eljárás nem tartozik sem a rendes, sem a közigazgatási bíróság hatáskörébe; következésképpen nem merült fel hatásköri összeütközés, habár hatáskörüket mindegyikük megtagadta is. — Ugyanis: A szóban forgó h. é. vasút engedélyokiratának 7. §-a a vasút tartaléktökéjét a kereskedelemügyi miniszter felügyelete alá helyezi, midőn akkép rendelkezik, hogy a tartaléktőke csakis a minisztertől esetenkint előzetesen kikért engedély alapján használható fel. A miniszternek az őt megillető felügyeleti jog körében hozott határozata pedig nem jelentkezik az államnak, mint magánjogi alanynak cselekedeteként, hanem olyan közigaz-