Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 193 A kereskedelemügyi m. kii: minisztei a három kérvényt egyidejűleg intézte el és i9oo. évi március hó 19-én 68383/V. 1899. sz. a. kelt határozatában a kérelmet megtagadta. A részvénytársaság ezt a határozatot a kir. közigazgatási bírósághoz intézett panaszszal támadta meg. A kir. közigazgatási bíróság 1900. évi augusztus hó 7-én 911/1900. K. sz. a. hozott végzésével a panaszt érdemi tárgyalás nélkül visszautasította, mert az 1896: XXVI. tc. 69. §-ában felsorolt ügyek a panaszos ügygyei egyátalán nem azonosak, amennyiben ebben az esetben csupán az a kérdés képezi a vita tárgyát, vájjon a részvénytársaság az árvíz, felhőszakadás és csuszamlás következtében vasutján felmerült némely rongálások helyreállítási költségeit üzleti jövedelméből vagy tartalékalapjából fedezze-e ? A szóbanlorgó vasút engedélyokiratának 37. §-a, valamint a részvénytársaság alapszabályainak 37. §-a értelmében a tartalékalap csak a kereskedelemügyi minisztertől előzetesen kikért engedély alapján vehető igénybe, az 1896: évi XXVI. tc.-nek pedig sem a fent hivatkozott, sem más szakaszai a kereskedelemügyi miniszternek ilyen ügyben hozott határozatai ellen panaszjogot nem adnak. A részvénytársaság ezután a budapesti kir. törvényszéknél a kir. kincstár képviseletében a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ellen rendes keresetet indított. A keresethez csatolta a kereskedelemügyi miniszter és a kir. közigazgatási bíróság határozatait és előadta, hogy ekkép a felmerült vis major kiadások a kormányhatóságnak a részvénytársaság alapszabályait figyelmen kívül hagyó intézkedései következtében az üzletjövedelemből vonattak el és így a részvénytársaság illetve az általuk képviselt részvényesek összesége jogtalan vagyoni hátrányt szenvedett. Az engedélyokirat 22. §-a értelmében az engedély időtartamának elteltével a vasút és annak összes tartozékai, így az alaptőkéből kihasított tartalékalap is, ingyen és tehermentesen az állam tulajdonába mennek át. A miniszter tehát sérelmes, az alapszabályba ütköző intézkedéseivel egyúttal a kir. kincstárt a részvénytársaság rovására jogtalan vagyoni előnyökhöz juttatja. Ekkép a részvénytársaság és a kincstár között az engedélyokiraton és alapszabályon alapuló vagyonjogi érdekű jogviszony vitássá vált, melynek ítéleti megállapítására a polgári biróság hivatott. Az előadottak alapján kérte a részvénytársaság, hogy itéletileg mondassák ki, hogy a vasútvonalon vagy tartozékain vis major által okozott kiadások a tartalékalapot terhelik és hogy az eddig felmerült 9248 K 44 f. vis major kiadás és ennek a kereset beadása napjától számított 5% kamatát a részvénytársaság a tartalékalap terhére elszámolni jogosítva van. Ez a per a kir. Curiának 1909. évi november hó 9-én 2792/1909. P. sz. a. hozott ítéletével fejeztetett be s a kir. Curia mindkét alsóbiróság Térfi : Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. III. 13