Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

192 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. megbízott indítványát elfogadva, a további eljárást megszüntette és az. iratokat a váli járás főszolgabirájához áttenni rendelte, mert a tárgyalás adataiból kitiinőleg az egyes gyanúsítottak által különböző időben és alkalommal ellopott erdei fák értéke külön-külön a 60 K-t meg nem haladja és így az 1879 : XXXI. tc. 92. és 93. §-aiba ütköző erdei kihágások tényálladékai forognak fenn. II. A hatásköri bíróság az ügyet a rendes bíróság hatáskörébe utalta, mert a Bp. 22. §-a értelmében a kisebb hatáskörű bírósághoz való áttételnek csak a tárgyalás előttvan helye, a kir. járásbíróság pedig az ügyben már tárgyalást is tartott, ennélfogva az ügy érdemében eljárni köteles abban az esetben is, ha a cselekményt kisebb hatáskörű bírósághoz tartozónak ismeri is fel. 94. Ha mind a rendes, mind a közigazgatási bíróság jogerősen kimondta, hogy az eljárás hatáskörébe nem tartozik, hatásköri összeütközés csak úgy merül fel, ha az eljárás egyiküknek a hatáskörébe tartozik; tehát nincs összeütközés akkor, ha az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe, tartozik. A miniszternek az őt megillető felügyeleti jog körében hozott határozata nem jelentkezik az államnak, mint magánjogi alanynak cselekedeteként, hanem olyan közigazgatási hatósági intézkedés, amelybe a rendes bíróság különleges törvényi rendelkezés hiányában nem avatkozhatik. Az a kérdés, hogy a felmerült költség a helyi érdekű vasút jövedelméből vagy tartaléktőkéjéből fedezhető-e, nem tartozik a közigazgatási bíróság hatáskörébe. 1910 okt. 24. Hb. 52. L A murányvölgyi h. é. vasút részvénytársaság a m. kir. kereskedelemügyi miniszter.ől engedélyt kért, hogy a vonalain 1898. évben csuszanilás következtében keletkezett vis major kár helyreállításánál felmerült 1476 K 10 f ; az 1899. évben árvíz által okozott kár helyreállításánál felmerült 396 K. 68 f., 272 K 46 f. és 198 K 74 f. költséget, továbbá, hogy a felhőszakadás következtében szükségessé vált partbiztosítási munkálatnak 7000 K-ban előirányzott költségét a tartalékalap terhére számolhassa el, mert a részvénytársaság alapszabályai 37. §-a értelmében : «a vasútvonalon vagy tartozékain vis major által okozott károk vagy rongálások helyreállítási és a forgalom céljaira szükséges uj létesítmények előállítási költségei a tartalékalapból fedezendők0.