Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)
102 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. ki kellett mondani, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 48. Majorgazdának hátralékos bérkövetelése összegére tekintet nélkül közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1910 márc. 14. 1909. Hb. 154. I. T. V. hetes községi lakós a nagyatádi járás főszolgabírójánál szóbelileg felvett panaszában előadta, hogy Ch. Gy. földbirtokos ötvösi lakosnál 1881. évtől kezdve 1904. évi április hó 24-ig mint csikós, 1904 évi április hó 24-től 1909. évi április hó 24-ig pedig mint majorgazda szolgált. Midőn nevezett földbirtokos őt majorgazdának alkalmazta, előtte azt a kijelentést tette, hogy továbbra is a csikós-fizetést fogja fizetni, azonban majorgazdai szolgálata fejében, addig, amíg szolgál, minden év végén, illetve a következő év január hó i-én nevére a takarékpénztárba 200—200 koronát betesz és így fogja az ő majorgazdai fizetését kiegészíteni. 1909. évi április hó 24-én nevezett földbirtokostól eltávozott, kérte a fizetési többlet kifizetését, nevezett földbirtokos azonban azt megtagadta. Ez okból kérte, hogy Ch. Gy. földbirtokos a 800 korona fizetéspótlék megfizetésére köteleztessék. A főszolgabíró itárgyalást tartott és 1909. évi július hó 13-án 3613. sz. a. hozott véghatározatával a panaszt a törvény rendes útjára utasította, mert panaszos azt, hogy az általa követelt 800 korona cselédbérfizetéstöbblet volna, mivel sem tudta bizonyítani, sőt hallgatag beismerte panaszlottnak azon bemondását, hogy ez neki csak szóbeli ígéretet tett, hogy mint jómagaviseletű és hű cselédjének azon esetre, ha az nála haláláig vagy esetleg panaszlott haláláig megmarad szolgálatban, úgy minden év utolján, amíg nála szolgál, 200 korona jutalmat fog részére, halála esetén pedig örökösei részére a takarékpénztárba letenni; tehát szóbeli, kétoldalú szerződésből kifolyó ígéretből származó ajándéknak tekinthető a követelésbe vett összeg; de mivel panaszos a szerződést megszegte azáltal, hogy a kikötött idő előtt szolgálatát elhagyta, panaszlott tehát jóhiszemű ígéretének beváltására nem is kötelezhető, ezen hatóság által annál is inkább, mert szerződéses viszonyból eredő ily magánjogi követelések elbírálása vagy megítélésére csak a bíróság illetékes. T. V. ezután keresetét a nagyatádi kir. járásbíróságnál adta be és ebben előadta, hogy 1904. év végéig mint csikósnak javadalmazása 80 K készpénz, 32 mérő gabona, két hold kukoricaföld, három drb marhatartás, szabad sertéstartás, lakás és szükségletnek megfelelő tüzifailletményből állott. 1904. év végén majorgazdává lépett elő és ekkor Ch. Gy.-val abban