Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

100 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. úgy megállapítható, mint bármely más mezőgazdasági vagy erdei kár, mert a vadállomány a művelés alatt álló földterületeknek éppen oly hasz­not hozó és köztudomás szerint hasznosítható terméke, mint azoknak bármely más hasznosítási módon keletkezett hozadéka. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1910. 65. sz. a. kelt nyilatko­zatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. Az 1895. éyi XXXIX. tc. 13. §-ának negyedik be­kezdése minden korlátozás és megkülönböztetés nélkül ren­deli, hogy a katonai gyakorlatok alkalmával okozott valósá­gos kárt és haszonveszteséget a katonai igazgatás megtéríti s az ily kár megállapítására vonatkozó eljárást korlátozás nélkül a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja, amely hatáskörnek megszorítására és csak bizonyos károk esetén való alkalmazására, sem a törvény szószerinti szövege, sem annak értelem szerinti magyarázata kellő támpontot nem nyújt. A hivatkozott törvényszakasz alapján tehát a fennforgó hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. 47. A cselekménynek erdei kihágássá minősítését nem befolyá­solja az, hogy az erdő, melyből a fát ellopták, nem a sértett tulaj­dona. 1910 ápr. 18. 1909. Hb. 153. I. S. J. szapárligeti lakós a csendőrségnél feljelentést tett, hogy kárára 1909. évi augusztus hó 24-én az agyai erdőből R. N. és R. P. szintyei lakósok egy fél kocsi galyfát három korona értékben elloptak és nevezettek megbüntetését kérte. Terheltek a csendőri nyomozás folyamán beismerték, hogy a lopást éjjel követték el. A kisjenői járás főszolgabírója által elrendelt tárgyaláson, melyen feljelentettek előbb tett beismerésüktől eltérően a terhükre rótt lopás elkövetését tagadták, a károsult fél kérte az eljárást I. r. terhelt apjára, R. T.-ra is kiterjeszteni, mert az erdőből a fát lopásra az utóbb nevezett készítette ki úgy, hogy a tarlóra kidobálta. A jőszolgabiró 1909. évi október hó 28-án 1037. kih sz. a. hozott határozatával ((illetékességét>> leszállította és az iratokat az 1897:XXXIV.

Next

/
Thumbnails
Contents