Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

72 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. telése iparossegédi viszonyból ered-e, avagy egyéb magánjogi alapból és ez a kérdés az eljárásnak ezen az útján nem tisztázható. >> Sz. D. ezután a panasz tartalmával azonos keresetét a dunaszerdahelyi kir. járásbíróságnál adta be és a tárgyaláson kérte a főszolgabíró iratainak beszerzését. A kir. járásbíróság az iratokat beszerezte és további tárgyalás mellőzésével 1909. évi november hó 9-én 1909. Sp. I. 461 3. sz. a. hozott végzésével az eljárást az 1893 : XVIII. tc. 27. §. 1. p.-ban megjelölt és hivatalból észlelt pergátló akadály miatt megszüntette, mert a keresetnek a hatáskör megbirálása szempontjából irányadó tartalma szerint felperes követelését iparos és segéd közötti munkaviszonyból származtatja, ily követeléseknek elbírálása pedig az 1884: XVII. tc. 176. §-a szerint az elsőfokú iparhatóság hatáskörbe tartozik, a rendes bíróság előtt pedig ily követelések csak az ügy érdemére vonatkozó iparhatósági határozatnak meghozatala után érvényesíthetők; továbbá, mert az alperes által felhozott az a körülmény, hogy abban az időben, amelyre felperes munkabért követel, iparigazolványa nem volt, a hatáskörre befolyással nincsen. II. Az igazságügyminiszterium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök 1909. J. 2622. sz. a. kelt, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter pedig 95901/1909. VI. a) sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztették elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A kir. járásbíróság helyesen állapította meg, hogy a hatáskör eldöntése szempontjából a kereseti előadás az irányadó és hogy felperes keresetében iparossegédi viszonyból származtatja bérkövetelését. Minthogy pedig az 1884. évi XVII. tc. kötelezi ugyan az iparost iparigazolvány, illetve iparengedély változására, de az igazolványt nem teszi az iparosi minőség feltételévé s az iparos jelleget az iparűzés ténye állapítja meg: minthogy e szerint az, hogy volt-e vagy nem volt az alperesnek a szóban levő időben iparigazolványa, a hatáskör szempontjából közömbös, az eljárást az 1884. évi XVII. tc. 176. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni.