Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 73 34. Tíz korona értékű fenyernek mezőről ellopása mezőrendőri kihágás tekintet nélkül arra, hogy a földtől el volt-e választva vagy nem. 1910. ápr. 18. 1909. Hb. 139. I. Mohács község mezőrendőrsége K. A. mohácsi lakóst a községi elöljáróságnál feljelentette, mert 1909. augusztus 7-én a mezőrendőr tetten érte, a midőn B. Gy. mohácsi lakosnak a mohácsi határban levő földjéről egy kocsioldal fényért 10 K értékban elvett. Mohács nagyközség elöljárósága, mint mezőrendőri kihágási ügyben I. fokú hatóság tárgyalást tartott; panaszos a terhelt megbüntetését és kára megítélését kérte, felek pedig a becsű ellen kifogást nem tettek. Ez alapon azután 1909. évi augusztus hó 27-én 87. sz. a. hozott Ítéletével K. A.-t az 1894: XII. tc. 95. §-ának a) pontba ütköző kihágás miatt egy napi önköltséges elzárásra átváltoztatható öt K pénzbüntetésre itélte és panaszos javára 10 K kár megtérítésére kötelezte. Terhelt felebbezésében a fényért saját tulajdonának állította és a mohácsi járás főszolgabírója, mint II. fokú hatóság 1909. évi október hó 14-én 915. kih. sz. a. hozott ítéletével az elsőbircság ítéletét megsemmisítette, a közigazgatási hatóság hatáskörét ebben az ügyben leszállította és az ügyet a mohácsi kir. járásbírósághoz áttenni rendelte, mert az 1894: XII. tc. 93. §-ának a) pontja csak a földtől el nem választott gazdasági termékek elvitelét minősíti kihágásnak; a földtől már elválasztott termékek jogosulatlan eltulajdonítása azonban már a Btk. rendelkezései alá tartozik és hivatalból üldözendő cselekmény. Az elsőfokú ítéletben hivatkozott 95. í;. alpontja pedig ebben az ügyben egyáltalán nem alkalmazható. A mohácsi kir. járásbíróságnál az ügyészségi megbízott a vád képviseletét nem vette át, mert a panaszolt cselekmény a Bn. 51. §-ába ütköző magánindítványra üldözendő tulajdon elleni kihágás. A kir. járásbíróság 1909. évi november hó 18-án 1909. B. 564. sz. a. hozott végzésével K. A. ellen lopás vétsége miatt a «bűnvádi eljárás megindítását megtagadta és hatáskörét leszállította^ mert a Btk. 336. §-ában felsorolt lopási eset fenn nem forog és mert az a körülmény, hogy a lopás elkövetésekor a fenyer a földtől már el volt választva, K. A. cselekményét lopás vétségévé nem minősíti. II. Az 1894. évi XII. tc. 93. §-ának a) pontjában meghatározott mezőrendőri kihágás két vagylagos minősítés alá esik, amennyiben ezen törvényhely szerint kihágást követ el