Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

50 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 1909. évi október hó 29-én 1909. E. 64/2. sz. a. hozott végzésével az első biróság végzését indokainál fogva helybenhagyta. II. Ebben az ügyben a rendes biróság hatáskörét kellett megállapítani, mert: a főszolgabiró a kerítésnek közrendészeti szempontból való szükséges voltát határozatában nem állapította meg, abban az esetben pedig, ha a szomszéd tulajdonosok egyike szomszédját a telkeiket elválasztó és elkorhadt kerítés felállítására kéri kötelezni, ezáltal a szomszédjogból merített magánjogi igényt érvényesít, az ilyen igény elbírálása azonban valamely törvényes jogszabálynál fogva a közigazgatási hatóság elé utasítva nem lévén, érvényesülni kell amaz általános jogszabálynak, amely szerint a magánjogi igények elbírálása rendszerint a rendes biróság hatáskörébe tartozik. 28. Mezőrendőri kihágásból eredő kárkövetelés akkor is közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, ha a kárt előzetesen nem becsülték fel. 1910. febr. 28. 1909. Hb. 133. I. V. P. földmíves, moholi szállási lakós, a zentai járás fó'szolgabirójához beadott feljelentésében előadta, hogy Sz. F. (M. fia) szállási lakósnak mintegy 200 drb birkája 1908. év július hó közepe táján egynegyed lánc muharvetését legeltette és ezzel — a muharszéna árát 40 K.-ban, a hét véka muharmag árát pedig 42 K.-ban számítva — összesen 82 K kárt okozott. Kérte Sz. F. megbüntetését és 60 K kárának megtérítését. A főszolgabiró 1909. évi január hó 24-én 827/1908. sz. a. hozott ítéletével Sz. F.-et az 1894: XII. t.-c. 94. §. f) pontjába ütköző kihágás miatt 20 K. pénzbüntetésre ítélte. 'A 60 K.-ban felszámított kárkövetelésével pedig panaszost el-, illetve a rendes perútra utasította azért, mert a kártétel mennyisége és annak értéke felbecsülve nem lett és kárdíjat a panaszos az elkövetés idejétől számított négy héten belül nem követelt. Bács-Bodrog vármegye közigazgatási bizottsága 1909. évi március hó 6-án 1213. sz. a. hozott ítéletével a főszolgabiró ítéletét indokainál fogva és azon módosítással helybenhagyta, hogy a pénzbüntetést 10 K.-ban állapította meg. V. P. ezután ugyanazon tényállás alapján a zentai kir. járásbíróságnál keresetet adott be; hivatkozott arra, hogy a főszolgabíró kárköve-