Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 25 nála volt ingóságok elszállításának a legdurvább módon ellenállt s azt erőszakkal megakadályozta, miért is csak a D. I.-nál volt ingóságok szállíttattak be a községházára, mikor pedig itt május hó 17-én az árverés kezdetét vette, D. I. nagybátyja, H. A. biztatására előbb a községi közgyámot az ingóságok elszállítása miatt kihivó módon kérdőre vonta s azután T. J. községi végrehajtó elé állva, ezzel szemben olyan fenyegető magatartást tanúsított, hogy az elöljáróság a tettlegesség elkerülése végett az árverést beszüntetni kénytelen volt. A községi elöljáróságnak ezt a feljelentését a főszolgabíró a battonyai kir. járásbírósághoz s ez pedig a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettét látván fennforogni, a szegedi kir. ügyészséghez tette át. A kir. ügyészség a nyomozás megejtése után, 1908. évi február hó 3-án 1710. sz. a. kelt átiratával az ügyiratokat, saját hatáskörében leendő elintézés végett a mezőkovácsházai járás főszolgabirájának küldötte meg, indokolván ezt az intézkedését azzal, hogy a gyanúsítottak ellen csakis a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágás ismérvei látszanak fennforogni. A főszolgabíró 1908. évi március hó 12-én 39/1908. sz. a. határozatot hozott, melyben az ügyre nézve hatáskörét meg nem állapította, mert a nyomozás adatai szerint a terhelt sértő kifejezést nem használt, hanem fenyegető állásba helyezkedve, az árverést meghiúsította, tehát a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettét követte el. II. Az IM. nyilatkozata szerint ebben az ügyben a hatásköri biróság ítélkezése alá tartozó hatásköri összeütközés nem merült fel. III. A kir. ügyészséget az 1871. évi XXXIII. tcikk az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeinek az ezen törvény által meghatározott ügyekben való képviseletére hivatott intézményként szervezte. Mint egységes szervezettel biró és az idézett törvény 5. §-a szerint a biróságtól független közhatóság, a kir. ügyészség a birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló 1891. évi XVII. tc. 2. §-a értelmében külön közvetlen felügyeleti hatóság alatt áll. Habár tehát a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről rendelkező 1871. évi VIII. tc. 2. §-a a kir. ügyészség tagjait a fegyelmi eljárás szempontjából a «birák és birósági hivatalnokok)) általános elnevezése alá vonja, ez mégsem szol-