Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

26 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. gálhat alapul arra, hogy a külön szervezett és a bíróságtól elválasztott kir. ügyészség bíróságnak tekintessék. A kir. ügyészség bűnvádi ügyekben a Bp 33. §-a szerint a közvádat képviseli. Ebben a minőségében a kir. ügyészséget a törvény bizonyos önálló intézkedési jogkörrel ruházza fel annyiban, amennyiben a kir. ügyészség a vád képviseletét megtagadhatja, a feljelentést más hatósághoz átteheti, a nyomozást megszüntetheti és a vádat az eljárás folyamán elejtheti (Bp. 34., 38., 92. és 101. §-ai); ámde a kir. ügyészség intézkedései, illetve határozatai ezekben az esetekben sem bírnak akár végleges, akár pedig a bűnvádi perrendtartásban szabályozott rendes perorvoslatokkal megtámadható határozatok jellegével, mert mindezekben az esetekben az eljárás tárgyává tett bűncselekmény által jogaiban sértettnek (Bp. 13. §-ának hatodik bekezdése), módjában áll-, hogy amennyiben a főügyészhez folyamodni nem akar, vagy az e részben használt folyamodása sikerhez nem vezetett, a vád képviseletének csak a Bp. 4. §-ában körülirt esetekben kizárt átvétele által rendes perorvoslattal megtámadható birói határozat keletkezését eszközölje. (Bp. 42. §-a.) Nyilvánvaló mindezekből, hogy a kir. ügyészség nem biróság. Minthogy pedig az 1907. évi LXI. tc. 1. §-a szerint a hatásköri biróság csak a rendes biróság és a közigazgatási biróság vagy a közigazgatási hatóság között felmerült hatásköri összeütközések elintézésére hivatott és a jelen esetben ilyen összeütközés nem forog fenn: ki kellett mondani, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés nem merült fel. 15. A feljelentés szerint 80 korona kárt okozó erdei legeltetés a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt esetei kihágás fogalma alá nem vonható. A biróság azonban azt a Bp. 22. §-a értelmében szélesebb hatáskörében erdei kihágásként is megbírálhatja, ha a Btk. 421. §-ába ütköző vétségként nem bírálhatná meg. 1909 jan. 18. 1908. Hb. 16.