Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

20 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. levő pénzösszeg sem a gyámpénztárt, mint hitelezőt, sem valamely gyámhatóság alatt álló gyámoltat vagy gondnokoltat nem illet, a gyámpénztárak pedig az 1877 : XX. tc. 286. §-a értelmében csak azoknak a gyámoltaknak és gondnokoltaknak pénzeit vagy pénzértékeit kezelhetik, akik felett gyámhatóságot gyakorolnak. A gyámhatóság kijelentése szerint a szóban levő pénzösszeg T. F.-nét illeti, aki gondnokság alá helyezve nem lévén, gyámhatóság alatt nem áll; az a körülmény pedig, hogy ismeretlen helyen tartózkodik, gondnokság alá helyezés nélkül a gyámhatóság hatáskörét nem állapítja meg, következéskép az ily ismeretlen helyen tartózkodót illető pénzösszeget nem a gyámpénztárnak, hanem a kir. járásbiró-•' ságnak kell kezelni. 12. Az a kérdés, hogy az elhalt tanítónő után a férjét illető temetkezési járulék egészben kiadandó-e, vagy abból az elhaltat terhelő nyugdíj intézeti járulék levonandó-e, az 1896 : XXVI. tcikk 53. §• 2. pontja alapján a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. 1908 okt. 26. Hb. 13. I. V. J.-né N. M. állami elemi iskolai tanítónő 1907. április i-én elhalt és férje részére az 1891: XLIII. tc. 6 §. értelmében a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter 1907. évi 35890. számú rendelettel a néhai feleség három havi fizetését kitevő 325 K. temetkezési járulékot folyósított, de egyúttal utasította az illetékes kir. adóhivatalt, hogy a jogszerző néhai feleség terhére 1907. évről hátralékbau maradt 80 K. nyugdíjintézeti tartozást a folyósított temetkezési járulékból vonja le. V. J. a levonás miatt a rendeletet a m. kir. közigazgatási biróságnál panasszal támadta meg. Ezt a panaszt a Miniszter 1907. évi 68623. szám alatt a kir. közigazgatási bírósághoz áttette és kérte, hogy a panaszt hatáskör hiányában utasítsa el, mert az 1896 : XXVI. tc. 53. §. szerint a néptanítók végellátási ügyeiben a bíróság előtti eljárásnak csak az esetben van helye, amennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak illetve hozzátartozóinak jogos igényük van-e nyugdíjra, segélypénzre vagy kielégítésre, vagy hogy az alapul vett címen mekkora összeg illeti meg őket, tehát a nyugdíjalapot jogosan megillető törvényes járulékoknak beszedési módozataira vonatkozó intézkedések tárgyában a bíróság hatáskörét a törvény meg nem állapítja.