Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 21 A kir. közigazgatási bíróság azonban 1907. évi szeptember hó 17-én 3662/1907. sz. végzésében hatáskörét megállapította, mert nem az a kérdés vált vitássá és bírálandó el: vájjon tartozott-e a volt tanítónő az említett nyugdíjjárulékokat fizetni és tényleg azok fizetésével hátralékban maradt-e, hanem a felett hozandó határozat, levonható-e panaszlót törvényesen megillető temetkezési járulékból a szóban forgó nyugdíjjárulék — hátralék ? Ezzel azonban a kérdés a panaszlóra nézve vitás ellátási kérdéssé alakult át, amennyiben a temetkezési járulékra való joga s illetve ezen jog terjedelme bírálandó el, mely kérdésben a bíróság hatásköre úgy a törvény rendelkezése, mint az eddigi gyakorlat alapján nyilvánvaló. A VKM. 1908. évi február hó 8-án iogi^igc^. szám alatt átiratot intézett a kir. közigazgatási bírósághoz, melyben hivatkozott a bíróságnak egyazon időben és szerinte teljesen analóg esetben 1907. évi szeptember hó 11-én 6291. sz. a. hozott végzésére, melyben hatáskörét nem állapította meg és kérte, hogy a panaszt utasítsa vissza. A kir. közigazgatási bíróság 1908. évi február hó 26-án 1111. sz. a. kelt átirata kapcsán az iratokat visszaküldötte és értesítette a Minisztert, hogy a bíróságnak nincs módjában ez ügyben újabb és eltérő határozatot hozni, és hogy az ügyet az 1896 : XXXVI. tc. 131. §. értelmében a hatásköri bíróság elé viheti. H. A hatásköri bíróság a felmerült vitás kérdés eldöntését a kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozónak mondotta ki a következő okokból: Az elhalt tanítónő férjét az 1891. évi XLIII. tc. 6. §-a alapján megillető temetkezési járulékot, a 109,113 1907. számú átiratában foglaltak szerint a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter is oly ellátási igénynek tekinti, amelyre vonatkozólag a panaszjog az 1896. évi XXVI. tc. 53. §-a alapján esetleg igénybe vehető és csak azért véli, hogy a fenforgó esetben a V. J. részéről emelt panasz az id. törv. hely alapján helyt nem foghat, mivel szerinte pusztán csak a behajtási eljárás tekintete alá esik az az intézkedése, amely szerint az elhalt V. J.-né N. M. ny-i állami iskolai tanítónő után ennek három havi fizetésével felérő 325 K-ba meghatározott temetkezési járulékból az elhalt tanítónőt terhelő s ez által ki nem egyenlített 80 K nyugdíjintézeti járulék levonásba hozása rendeltetett el.