Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

i8 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Az ügyészségi megbízott a vád képviseletét nem vette át. A makói kir. járásbíróság 1908. évi április 16-án 1908. B. 119 2. sz. alatt kelt végzésével hatáskörét nem állapította meg és a fennforogni látszó és a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágásnak elbírálása végett Csanád vármegye központi járás főszolgabírójához áttette. Csanád vármegye központi járásának főszolgabírója 1908. évi április hó 27-én 91. sz. alatt hozott végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg és az iratokat — végzésének jogerőre emelkedésétől feltételezetten — a fennforogni látszó és az 1900 : XVIII. tc. 18. §. 2. pontjába ütköző fegyelmi vétség elbírálása végett a vármegye főispánjához beterjeszteni rendelte, mert panaszlott állatorvos állítólag a panaszos községi bírónak a tavaszi állatvizsgálatra tett rendelkezéseit bírálta annak távollétében erősebb sértő kifejezésekkel. Panaszlottnak cselekménye tehát nem foglalja magában a hatóság elleni kihágásnak azon feltétlen kellékét, hogy az illető hatósági közeget ((hivatalos eljárásában" eljárása közben sértő kifejezésekkel illesse. Csanádvármegye főispánja a fegyelmi eljárás megindítását szükségesnek nem tartotta és csak arra hívta fel a főszolgabírót, hogy az állatorvost megfelelő módon figyelmeztesse, hogy a jövőben ilyen sértő és ildomtalan fellépéstől tartózkodjék. Panaszos községi bíró ezután kérvényt adott be a főszolgabíróhoz, hogy az eljárást folytassa. A főszolgabíró azonban az iratokat — hivatkozással arra, hogy végzése jogerős, — az 1907 : LXI. tc. 7. §. 1. pontja értelmében a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. II. Az IM. nyilatkozatában előadja, hogy ebben az ügyben az eljárás a «kir. biróság»-hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri bíróság az eljárást a rendes bíróság hatáskörébe utalta, mert az iratokból azt lehet megállapítani, hogy W. Z. panaszlott nem a községi bíró jelenlétében használta a panaszban megjelölt kifejezéseket, hanem annak távollétében. Ily körülmények közt — amint ezt a főszolgabíró helyesen kifejtette — a Kbtk. 46. §-ában meghatározott kihágás tényálladéka törvényes alkotó elem hiányában nem állapítható meg. A panaszlott cselekménye tehát abból a szempontból bírálandó el, hogy megállapítja-e a Btkv. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének tényálladékát, amely vétség