Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI HATÁROZATOK. 409 zető községi közútból kiágazik, s a képviselőtestületi határozatba a körjegyző jelentése szerint csak az akkori jegyző feledékenysége következtében nem vétetett be. Miután azonban községi közdűlő útnak csak az az út tekinthető, mely jogerős határozattal tényleg fel van véve az 1890 : I. tc. 1. §-ának 5. pontja alatt említett közutak hálózatába, s nem vehető figyelembe a közönségnek olyan szándéka, mely a vonatkozó határozatban bármi okból kifejezésre nem jutott; a szóban levő út nem tekinthető községi közdűlő útnak, még pedig annál kevésbbé, mert az idézett községi képviselőtestületi határozatban a felvett községi közdűlő utak kezdő- és végpontjai pontosan meg vannak állapítva, s így minden kétséget kizárnak a tekintetben, hogy kiágazó útak is felvétettek volna az úthálózatba. E tényállás alapján foglalás esetén az előbbi állapot visszaállítása a közigazgatási hatóság feladatát képezi, önként értetvén, hogy aki a határvonal megállapítás által magát magánjogában sértve érzi, ez iránt a kir. járásbíróságnál kereshet jogorvoslatot. 254. Sebzett vadnak idegen vadászterületen fegyverrel kézben üzéSe a vadászati törvény 26. §-ába ütköző kihágás. B. M. 1908. évi 5366. sz. A vadászati törvény 17. §-ában foglalt azon tilalom áthágása, hogy a sebzett vadat idegen területen űzni nem szabad, a törvényben külön minősítve nem lévén, a tilalom jelentősége csak az lehet, hogy a törvény a sebzett és nem sebzett vadnak idegen területen űzése közt különbséget tenni nem kiván, hanem mindkettőt vadászati kihágásnak minősíti. Ekként a most szóban forgó cselekmény is tekintve, hogy a vad űzése idegen területen fegyverrel kézben történt, alkalmasnak látszik a vadászati törvény 26. §-ában meghatározott kihágás tényálladékának megállapítására.