Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

POLGÁRI ÜGYEKBEN. 355 sáért a vasútat felelőssé teszi, nem tesz különbséget a vámtételek fajai, jelesen a behozatali vagy városi vámok közt. Az idézett rendelkezés ily különböztetést nem tesz ugyan, azonban ennek a rendelkezésnek az üzletszabályzat 59. §. 3. pontjával való egybevetéséből kitűnik, hogy a vasútat mint fuvarozót csupán a fuvarozás teljesítése alatt, vagyis a fuvarozási szerződés alapján felmerülő vámdíjakra nézve illetik jogok és terhelik kötelezettségek, de sem az előbbiek, sem az utóbbiak nem terjeszthetők ki a fuvarozás befejezése után a rendeltetési helyre megérkezett árúnak a rendeltetési helyén a pályaházból címzettnek lakására vagy telepére, de nem is a vasút által teljesített szállítása alapján «városi vám» vagy «kövezetvám» címén kirótt vámdíjakra, melyek tekintetében a vasútat sem zálogjog, sem az üzletszabályzatban körülírt egyéb jog nem illeti s kötelezettség a fuvarozási szerződés alapján nem terheli. 194, Munkakönyv visszatartására alapított kártérítési igény birói útra tartozik. Az 1884: XVII. tc. 176. §-a nem alkalmazható, ha a felek közt munkaviszony még nem létesült. B. 1907 márc. 5. T. H. 3. sz. Felperes keresetét a közte és alperes között állítólag létrejött szóbeli szerződés teljesítésének elmulasztásából, illetőleg munkakönyvének visszatartásából eredő kárának megtérítése iránt indította. Az 1868 :LIV. tc. 35. §-a szerint a szerződés teljesítése és érvénytelenítése, valamint a teljesítés elmulasztásából eredhető kártérítés iránti perek általában a biróság hatáskörébe tartoznak, s az előtt a biróság előtt is indíthatók, melynek területén a szerződés létrejött. Az idézett törvényszakasz rendelkezésével szemben, alperes nem hivatkozhatik sikerrel az 1884: XVII. tc. 176. §-ára, mert igaz ugyan, hogy peres felek között az állított szóbeli szerződés tárgyát tekintve, az iparos és segéd közötti jogviszony létesítése céloztatott, azonban az idézett törvényszakasz, egybe23*