Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

3o8 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. meghatározott alkotó elemeit magában foglalja, elperes cselédnek volt tekintendő és így az általa támasztott bérkövetelés elbírálása az 1876 : XIII. tc. 1. és 115—116. §-ai értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. II. Az IM. 1909. I. 1766. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri bíróság ebben az ügyben az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe utasítandónak találta a következő okokból: A közigazgatási hatóság és a biróság egyaránt kötelesek az eléjük terjesztett panasznak illetőleg keresetnek már első elintézésekor, amikor még csak ezek tartalma lehet irányadó, hatáskörüket vizsgálni, úgy de ez a kötelességük az ügy tárgyalása folyamán is fennáll; következőleg a hatáskör megállapításának kérdésében, a panasz, illetve- kereset tartalma mellett, esetleg ezekkel szemben is a tárgyalások eredménye szintén irányadó. Ezekből kiindulva a hatásköri biróság a panasz, illetve kereset és az ezek alapján megtartott tárgyalásoknak a fenntebb ismertetett tényállás szerinti összes adatait mérlegelve s figyelemmel arra, hogy V. M. felfogadása cselédkönyv mellett történt s hogy napszámosok részére, teljesített szolgálataikról nem szokásos cselédkönyvbe iktatott bizonyítványokat adni ; figyelemmel továbbá arra, hogy a közönséges tapasztalat szerint, kocsisul az ápolására bizott állatokra és a szolgálatadónak ezekhez fűződő anyagi érdekeire tekintettel napszámosok hónapokon át való alkalmazása sem szokásos; figyelemmel végre arra, hogy a lefolytatott tárgyalások nem nyújtanak adatot a tekintetben, hogy az egercsehi kőszénbánya részvénytársaság a szorosan vett szénkiaknázáson kívül, vagy ezzel kapcsolatban egyéb, az 1884: XVI. tc. rendelkezései alá eső ipart is űzne és hogy V. M. ezen külön iparág üzemében volt volna alkalmazva: a hatásköri biróság is arra a meggyőződésre jutott, hogy V. M. panaszos, illetve felperes az «Egercsehí kőszénbánya