Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 3°7 ban gazdája más kocsist fogadott fel és cselédkönyvét augusztus hó 24-én ki is adta. A tárgyaláson előadott módosított kérelme az volt, hogy 14 K megszolgált bérének, azonkívül egy hónapra esedékes bérének megítélését kérte, mert gazdája felmondás nélkül küldte el. A tárgyaláson I. D. kijelentette, hogy V. M. az egercsehi kőszénbánya részvénytársaság kocsisa volt és annak megbízásából fogadta fel, de nem hónapszámra, hanem napszámra, rendes cselédkönyvvel. A rendórkapilány 1908. évi október hó 18-án 3701. szám alatt hozott véghatározatával a panaszt hatáskör hiányából visszautasította ; mert I. D. vallomásából és a felmutatott hivatalos heti bérlajstromból beigazolást nyert azon körülmény, hogy V. M. I. D.-nél, illetőleg az egercsehi kó'szénbánya részvénytársaságnál nem cseléd, hanem mint napszámos volt alkalmazva, ennélfogva az 1876:XIII. tc. 3. §. c) pontja értelmében cselédnek nem tekinthető és panasza nem közigazgatási, hanem birói úton érvényesíthető. Heves vármegye alispánja 1908. évi november hó 16-án 16,815/alisp. szám alatt hozott véghatározatával a rendőrkapitány határozatát indokainál fogva helybenhagyta. V. M. ezután 84 korona munkabér és jár. erejéig az egercsehi kőszénbánya részv.-t. ellen fizetési meghagyást eszközölt ki. Az ellenmondás következtében támadt per során V. M. keresetét úgy adta elő, hogy alperes őt két hetenként fizetendő havi 74 korona bérfizetés mellett kocsisnak fogadta fel. Fegyvergyakorlatának megkezdése előtt alperessel abban állapodott meg, hogy helyettest állít, minek biztosítékául alperes a már esedékessé vált fizetéséből 36 koronát visszatart. Ő e feltételeknek eleget tett, mikor azonban szolgálatát folytatni akarta, alperes őt felmondás nélkül elbocsátotta. Kereseti kérelme arra irányult, hogy alperes a felmondási időre járó bére fejében 108 korona, visszatartott bére fejében 36 korona, összesen 144 korona tőke és ennek a kereset beadásától járó 5% kamatai megfizetésében marasztaltassék. Az egri kir. járásbíróság 1909. évi június hó 18-án 1909. Sp. I. 338/3 szám alatt hozott végzésével hivatalból észlelt pergátló akadály alapján a pert megszüntette, mert a felperes által csatolt és alperes által valódinak elismert cselédkönyv 28 — 29. lapján alperes maga igazolta, hogy felperes 1908. évi február hó 16-tól 1908 augusztus n-ig kocsis minőségben napi 2 K 40 f bérfizetés ellenében teljesített nála szolgálatot. Minthogy eszerint felperes alperes gazdaságában öt hó és 27 napon át bérfizetés ellenében szerződés alapján teljesített kocsis szolgálatot; az a körülmény pedig, hogy a bére naponként vagy kéthetenként fizetendő, a szolgálati viszony jogi minősítésére befolyással nem bírhat, felperesnek alperesnél tett szolgálata a cselédszolgálatnak az 1876:XIH. tc. 1. §-ban 20*