Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

302 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A kir. járásbíróság 1908. évi novemher hó 3-án 1908. Sp. 1109 2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és az eljárást megszüntette azzal az indokolással, hogy az Arad vármegye területén érvényben levő 927/1901. sz. és a KM. által 39,171/1904. VII. sz. a. j óváhagyott kéményseprési szabályrendelet 4. §. utolsó bek. értelmében a hátralékos kéményseprési dijak közigazgatási úton hajtandók be. Az aradi kir. törvényszék, mint felebbviteli biróság 1908. évi nov. hó 27-én 1908. E. 212. sz. a. hozott végzésével a járásbiróság végzését indoka alapján és még azért is helybenhagyta, mert a felfolyamodásban felhozott az a kifogás, hogy az ily díjak közigazgatási úton csak akkor hajtandók be, ha a kéménytulajdonos a munkák teljesítését és a követelés fennállását hiteles jegyzékben elismeri, törvényes alappal nem bir; a szabályrendelet ily megkülönböztetést vagy megszorítást nem tartalmaz. P. J. ezután panaszával a borosjenó'i járás főszolgabírójához, mint I. fokú iparhatósághoz fordult. A panasszal egyidejűleg külön beadványban és hátralékkimutatás alapján az 1908. évi augusztus—november évnegyedre járó 124 K 20 f kéményseprési díj behajtásának elrendelését is kérte. A tárgyaláson S. L. megbízottja azzal védekezett, hogy panaszosnak nem áll jogában esetenként való díjazást követelni, mert átalányszerződés van; panaszos pedig előadta, hogy ő az átalányszerződés alapján kérte a fizetést, panaszlott azonban ezt megtagadta azzal, hogy nincs ilyen szerződés. A főszolgabíró ezután 1909. évi február hó 10-én 4590/1908. és 4591/1908. sz. a. hozott véghatározataival mindkét ügyben a hatáskörét nem állapította meg és a minisztertanácsnak 1907. május hó 27-én 68,443/1907. BM. sz. a. hozott határozatára hivatkozva, a panaszost követelésével a kir. bírósághoz utasította, mert panaszlott a követelés jogalapját vitássá tette ; a közigazgatási hatóság hatásköre pedig csupán a vitássá nem tett (liquid) díjhátralékok behajtására terjed ki. Arad vármegye alispánja, mint II. fokú iparhatóság 1909. évi február hó 18-án 2965/1909. és 2964/1909. sz. a. hozott véghatározataival a főszolgabíró véghatározatait helybenhagyta. A KM. pedig 1909. évi június hó 26-án 43,050/VI. A. 1909. sz. a. hozott határozatával az alispán mindkét határozatát helybenhagyta és az ügyet a hatásköri biróság elé terjesztette. II. A KM. 75.491/VI. Ai. 1909. sz. a. és az IM. 1909. 1694. sz. a. kelt nyilatkozataikban azt a véleményt terjesztették elő, hogy ebben az. ügyben az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri biróság a felmerült vitás kérdés eldöntését a rendes biróság hatáskörébe tartozónak mondotta ki, a következő okokból: