Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. III. A hatásköri bíróság a rendes biróság hatáskörét állapította meg ; mert : amint ezt a kir. járásbíróság is megállapította, az eljárásnak egyedüli tárgyát I. P. terhére rótt az a cselekmény képezi, hogy folyó évi március hó 28-án esteli 10 órakor és április 4-én a feljelentő B. G. után az utcán kővel dobált. De épen ezért kellett a rendes biróság hatáskörét megállapítani, mert ez a cselekmény alkalmas lehet a Kbtk. 41. §-ába ütköző s a rendes biróság hatáskörébe utalt közcsend elleni kihágás tényálladékának megállapítására, következéskép annak érdemi elbírálása, vájjon ebben az esetben a most említett kihágás összes tényálladéki elemei fennforognak-e, a rendes biróság hatásköréhez tartozik. 143, Hatásköri szabályt a felek nem változtathatnak meg. Végrendeletben létesített elidegenítési és terhelési tilalom foganatosítása végett elrendelt zárgondnokságból származó kérdések, az elhalt zárgondnok helyettesítése (kiskorú vagy gondnokolt érdekeltsége nélkül) nem a gyámhatósághoz, hanem birói útra: tartoznak. 1909 dec. 13. Hb. 69. I. Az 1886. évben meghalt id. V. M. 1877. évi augusztus hó 12-én kelt végrendeletének egyik rendelkezése az volt, hogy egyik leánya: W. J.-né V. I. örökrészének csak felét kapja meg, másik felerésze pedig zárgondnok kezelése alá adassék és a zár alá vett felerészről W. J.-né sem élők közt, sem halálesetre nem rendelkezhetik, sem azt meg nem terhelheti. Végrendelkező egyúttal a zárgondnoknak a végrendeleti végrehajtó személyében leendő kirendelésére a «törvényes hagyatéki hatóságot)) (gesetzmássige Verlassenschaftsbehörde) kérte fel; 1882. évi március hó i-én alkotott fiókvégrendeletében ettől eltéróleg gondnokul és végrendeleti végrehajtóul dr. L. A. ügyvédet — egyik vejét — nevezte meg. Id. V. M. halála után az örökösök osztályos egyességet kötöttek, mely szerint az örökhagyó négy gyermeke az örökséget osztatlan állapotban azzal a korlátozással veszik át, hogy x. az örökhagyó özvegyét haszonélvezet illeti, 2. az özvegy haszonélvezeti jogával terhelt hagyatéki részből W. J.-né V. L-t megillető %U rész még az özvegy halála vagy haszonélvezeti jogának megszűnte után is zár alá veendő; dr. L. A., a végrendeletben