Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

270 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. kétségtelenül azon alkalmazottak közé tartozik, kiknek a munkaadójukkal szemben az alkalmazásból felmerülő vitás kérdésekre az 1884: XVII. tc. 176. §-a nyer alkalmazást, mindezeknélfogva ki kellett mondani, hogy a szóban forgó esetben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 141. Nincs összeütközés, ha a közigazgatási hatáskört kimondó határozattal szemben a bíróság az eljárást nem hatáskör hiányából, hanem a Bp. 527. §.-a i-ső bekezdése alapján azért tagadta meg, mert a vádemelésre jogosított ügyészségi megbízott az eljárás megindítását nem kívánta. 1909 szept. 13. Hb. 67. I. Özv. M. L-né K. S.-t az arad-gáj-külvárosi alkapitányi hivatalnál eló'állították, mert különböző szépítőszereket és gyógyszereket engedély nélkül árult. Kihallgatásakor előadta, hogy szépítőszerek elárusításával körülbelől 3—4 év óta foglalkozik, most azonban még semmit sem adott el belőle. Arad sz. kir. város kihágási bírója 1909 május i-én 1550/1909. sz. a. kelt átiratával az ügyet az aradi kir. járásbírósághoz tette át, azzal az indokolással, hogy a kir. biróság hatáskörébe utalt büntetendő cselekmény jelenségei látszanak fennforogni. Az ügyészségi megbízott a vád képviseletét nem vette át, mert a Kbtk. 108. §-ába ütköző kihágás kísérlete látszik fennforogni, az pedig a Kbtk. 26. §-a szerint nem büntetendő. Az aradi kir. járásbíróság ez okból 1909. évi május hó 15-én 1909. B. II. 453. sz. a. kelt végzésével a bűnvádi eljárás megindítását a Bp. 527. §. x. bekezdése értelmében megtagadta és gyanúsítottat a netán fennforgó és a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kihágás elbírálása végett az aradi rendőrséghez átkísértetni rendelte. Arad város kihágási bírósága a bűnjeleket vegyi vizsgálat végett a főorvosi hivatalnak kiadta és a vélemény beérkezte után az ügyet a hatásköri bírósághoz terjesztette fel azzal az indokolással, hogy az ügyet a kir. járásbírósághoz azért tette át, mert a cselekmény a Kbtk. 92. §-ába ütköző kihágás ismérveit tünteti fel és így, ha ez a cselekmény nem is forogna fenn, az érdemben való határozathozatal mindenesetre a kir. járásbírósághoz tartozik. II. Az IM. 1909. 1624. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült fel.