Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 267 rajzon jelzett 540 négyzetöl területű ingatlant felperesnek 15 nap alatt birtokába bocsássa, továbbá, bogy a kereset beadása napjától számítva a birtokbaadásig évi elvont haszon címén 44 K 82 f-t fizessen. Ezen ítéletet Zenta város közönsége megfelebbezvén, a szabadkai kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság 1909. évi április hó 29-én 1909. D. 136/3. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbíróságnak a pergátló kifogás tárgyában hozott végzését helybenhagyta, mert, habár a közútnak tekintendő' vitás útra vonatkozó ideiglenes intézkedések megtételére és annak köztítkénti használat céljaira való megnyitására a közigazgatási hatóság van hivatva, mégis, ha a felperes a közigazgatási eljárást magánjogaira nézve sérelmesnek és a szóban forgó területet az általa kezelt alapítvány magántulajdonához tartozónak véli, jogában áll erre vonatkozó jogait a törvény rendes útján érvényesíteni. Egyúttal a kir. törvényszék az 1907. évi LXI. tc. 7. §. 2. pontjában meghatározott hatásköri összeütközés felmerültét állapította meg és az iratokat a hatásköri bíróság elé terjesztette. II. Az IM. 1909. 1288. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült fel. III. A hatásköri bíróság a következő okokból mondotta ki, hogy a szóban levő ügyben hatásköri összeütközés esete nem állapítható meg. Az 1907: LXI. tc. 7. §-a szerint a hatásköri összeütközés fennforgásának első feltétele az ügynek azonossága. Az ügyazonosság fogalmát pedig a személyi és tárgyi azonosságon kivül az határozza meg, hogy ugyanazon vitás jog felett döntsön mind a két hatóság. A jelen esetben azonban ily értelemben az ügy azonosság nincs meg, mert míg a közigazgatási hatóság előtt dülőútnak D. A. zentai lakos által eszközölt elszántása miatt és az út megnyitása érdekében emeltetett panasz és úgy a nevezett, mint több más, a kérdésben érdekelt földtulajdonos, ezek közt a B. E. és neje alapítványa képviseletében a zentai gör. kel. szerb egyházközség ellen, ez alapon folytattatott le a közigazgatási eljárás, addig a kir. járásbíróságnál a most említett alapítvány mint egyik érdekelt birtokából, a közigazgatási hatóság rendelkezése következtében megnyitott úthoz elcsatolt ingatlan tulajdonogának érvényesítése iránt indíttatott kereset. Minthogy pedig úgy a közigazgatási hatóság, mint a