Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

266 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. I. Cs. I. zentai lakos Zenta város helyettes polgármestere, mint úgynevezett mezőrendó'r biróságnál 1905. évi június hó 5-én előadta, hogy a tulajdonát képező ingatlant kelet felől 14,356/3. hrsz. alatt 3 öl széles, nyugat felől pedig 14,356/2. hrsz. alatt 2 öl széles dülőút veszi körül. A 14,356/3. hrsz. alatt felvett dülőutat D. A. szomszédtulajdonos egészben elszántotta; ez okból kérte az eljárást megindítani és az utat, úgy amint az a térképen le van rajzolva, megnyitni. Zenta város mező rendőr bírósága a helyszínén az eljárást 1905. évi június 16-án úgy D. A., mint az önként megjelent útmenti földtulajdonosok ellen is lefolytatta, a mérnök-szakértőt és tanukat meghallgatta, ennek eredménye alapján pedig 1905. évi június hó 18-án 169. mr. sz. a. kelt határozatával a 14,356/3. hrsz. a. dülőút hivatalból leendő megnyitását kimondotta és a felmerült költségekben az érdekelt tulajdonosokat egyetemleg marasztalta. Egyidejűleg elrendelte, hogy a részletes kitűzés határidejéről az érdekelt felek értesíttessenek. A határozatot 37 érdekelt tulajdonos kézhez vette, köztük a B. E. és neje alapítványa képviseletében a zentai gör. kel. szerb egyházközség. Ezek közül 18-an felebbeztek. Bács-Bodrog vármegye közigazgatási bizottsága azonban 1905. évi október hó 3-án 7216. sz. a. hozott véghatározatával az I. fokú határozatot, a EM. pedig 1906. évi január hó 30-án 16,242 VI. A. 1906. sz. a. kelt határozatával a közigazgatási bizottság határozatát indokainál fogva helybenhagyta. Ennek következtében Zenta, város h. polgármestere, mint mezőrendőrbiró, 1906. évi május hó 22-én ad 325/1905. mr. sz. a. kelt végzésével az utat a mérnök-szakértővel részletesen kitűzette és a közforgalomnak átadta. Ezután az érdekeltek közül a zentai gör. kel. szerb egyházközség, mint a B. E. iskolaalapítvány kezelője 1908. évi szeptember hó 3-án a zentai kir. járásbíróságnál azon az alaponj hogy a közigazgatási eljárással az általa kezelt alapítványnak a legelőfelosztás óta tulajdonát képező ingatlanból 600 négyzetöl lett birtokából elvonva és a kérdéses úthoz csatolva, Zenta város közönsége ellen 500 K értékű 600 négyzetöl ingatlanrész birtoka és annak elvont haszna iránt sommás pert tett folyamatba. A zentai kir. járásbíróság tárgyalás után 1908. évi november hó 10-én 1908. Sp. II. 1035/2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogását elvetette és az ügy érdemi tárgyalását rendelte el, mert a felperes által keresetbe vett jog olyan magánjogi igényt képez, amely a keresetben felszámított 500 korona értékre való tekintettel az 1907. évi XVIII. tc. 1. §-a értelmében sommás eljárás alá és a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. A kir. járásbíróság azután 1909. évi jan. hó 30-án 1908. Sp. II. 1025/11. sz. a. hozott ítéletével alperest végrehajtás terhével arra kötelezte, hogy a váz-