Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 265 K. K.-né igényét arra alapítja, hogy K. A. őt vendégfogadójához szobaasszonynak felfogadta, azonban az ezen szerződésből folyó kötelezettségét nem teljesítette s a szerződést jogosulatlanul megszüntette. Az 1884: XVII. tc. 10. §. a) pontjából folyik, hogy a fogadótartás iparüzlet s így a fogadói szobaasszony nem a fogadós saját háztartása, vagy az 1876: XIII. tc. 1. §-ában említett gazdaság körüli szolgálatban, hanem a fogadói iparüzlet körüli munkában álló teendőt végez. Ehhez képest, a fogadói szobaasszony nem cseléd, hanem ipari alkalmazott. Ebből pedig következik, hogy az ezen szerződési viszonyból folyó kötelezettség nemteljesítésére s illetve a szerződés megszüntetésére alapított fentebbi követelés olyan jogi természetű, amelynek és pedig érdemben való eldöntésére elsősorban az 1884 : XVII. tc. 176. §-a értelmében a közigazgatási hatóság van hivatva. Minthogy pedig a fent kifejtett tényállás szerint az eddig eljárt közigazgatási hatóságok közül érdemben egyik sem döntött, az ügy jelen állása mellett azt kellett kimondani, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Ellenben az 1907 : LXI. tc. 19. §-ának második bekezdése ér leimében nem lehetett annak elbírálására kiterjeszkedni, hogy az 1884: XVII. tc. 176. §-ában megjelölt közigazgatási hatóságok közül az elsőfokú iparhatóság vagy az ipartestületi békéltető-bizottságnak kell-e eljárnia. 139. Az ügyazonosság feltétele a személy- és tárgyi azonosságon kívül a vitás jog azonossága; ez nincs meg, ha a közigazgatási hatóság előtt dűlő út elszántása miatt az út megnyitása érdekében emelnek panaszt, a bíróságnál pedig az egyik érdekelt birtokából a közigazgatási hatóság által a megnyitott úthoz elcsatolt ingatlan tulajdonjogának érvényesítése iránt indít az érdekelt keresetet, amikor mind a két hatóság a maga hatáskörében jár el. 1909 nov. 22. Hb. 65.