Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

26o HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. község úrbéres birtokosainak küldöttség! tagjai ezért köszönetet nyilvánítottak és a számvevó'i munkára szerződtetett egyént bejelentették. A közigazgatási bizottság a bejelentést tudomásul vette és irattárba tette. A kalocsai járás főszolgabírója 1897 február 10-én 42. szám alatt a foktői úrbéres pénztár felszámolása tárgyában jelentést tett. Pestmegye alispánja tekintettel az 1886 : XXII. tc. 114. §-ra és Foktő község Elöljáróságának kérelmére, egy küldöttség élén a község és az úrbéresek közt egyezséget közvetített. Ezt az egyezséget Pest vármegye törvényhatósági közgyűlése 1898. évi január hó 11-én 283/1898. szám alatt hozott határozatával jóváhagyta és az egyezség végrehajtására a vármegyei tiszti ügyészt az úrbéres váltságpénztár költségére kiküldötte azzal, hogy szükség esetén a számvevő kiküldetése iránt tegyen előterjesztést. Az alispánt a határozat felhatalmazta, hogy a felszámolás rendjén előforduló minden kérdést saját hatáskörében intézzen el. Ez a végzés kihirdettetvén, jogerős lett és az alispán 1898. évi április hó 13-án 15,998/1898. kig. sz. a. kelt végzésével az úrbéresek ügyvédjének, a tiszti ügyésznek, az úrbéresek számvevőjének S. G. stb. díjait és költségeit megállapította és kifizetését elrendelte. A foktői úrbéres közbirtokosság S. G. vezetése alatt 1898 október 3-án 43272. szám alatt az alispánnál kérvényt adott be, melyben az úrbéres pénztár felosztását illetőleg létesített egyezség hatályon kívül helyezését kérte és a BM.-hez is fordultak. A BM. 51,181/1899. számú rendeletére az alispán 62,264/1899. sz. a. azt jelentette, hogy ebben az ügyben jelenleg mást tenni, mint a felszámolási eljárást foganatosítani nem lehet, mert barátságos egyezséget létrehozni nem lehet; ha a felszámolás meglesz, úgy birói úton az egész kérdés meg fog oldatni. A tiszti ügyész, a vármegyei közgyűlés 283/1898. sz. fent ismertetett határozata alapján időközben folytatta működését és a fősúlyt arra helyezte, hogy a község az egyes volt úrbéreseknél még künnlevő követeléseket hajtsa be, melyeknek behajtása az egyezség alkalmával felfüggesztetett. Továbbá intézkedett ugyancsak a közgyűlési határozatra támaszkodva aziránt, hogy a számadások hatósági megvizsgálására számvevő küldessék ki, annál is inkább, mert 1293 1899. sz. a. kelt jelentése szerint S. G. és társai azzal fenyegetődztek, hogy a község ellen számadási pert fognak indítani. Az alispán 26,596 1899. sz. a. kelt határozatával «B. K., a pénztári számadások megvizsgálására és a felszámolással járó esetleges egyéb teendők végzésére kiküldött járási számvevő részére», annak kérelmére a házipénztárból úti előleget utalványozott ki. S. G. és társai saját szakértőjüket óhajtották volna alkalmaztatni, a tiszti ügyész azonban nem ajánlotta, mert a számadások megvizsgálására első sorban községi érdekből volt szükség, mert az úrbéresek számadási perrel fenyegetődztek; mert továbbá