Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

252 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. gatása után 1908. évi október hó ig én 2952. sz. a. hozott véghatározatával a feleket arra kötelezte, hogy házhelyeik közt lévő határvonalon egyenlő arányban, vagyis mindenik fél saját kerítés részét 15 nap alatt két méter magasra emeltesse. Ha ezen kötelezettségüknek eleget nem tesznek, úgy a munkálat hatósági úton vállalkozónak fog árlejtés mellett kiadatni, és a leütendő összeg a munkálat megkezdése előtt közigazgatási végrehajtás útján fog beszedetni. A jogerős határozatnak M. Gy. nem tett eleget és ellene a végrehajtás elrendeltetett, foganatosítása azonban M. Gy. kérelme és I. P. beleegyezése következtében felfüggesztetett. A körjegyző 1909. évi február hó 11-ére az árlejtést kitűzte, mert M. Gy. a teljesítést időközben ismét megtagadta. M. Gy. ez okból még 1909. évi február hó 6-án a módosi kir. járásbíróságnál I. P. ellen szóbeli keresetet vétetett fel, amelyben a fenti tényállást előadva, kijelentette, bogy a főszolgabírói határozat azon részét, mellyel a kerítés felének felállítására köteleztetett, sérelmesnek tartja és ezért kérte, hogy a bíróság I. P.-t kötelezze, hogy a 20 öl hosszú kerítést állítsa fel, vagy fizessen annak értéke fejében 80 K-t. A módosi kir. járásbíróság a keresetet az 1893: XVIII. te. 17. §-a értelmében hivatalból visszautasította, mert az 1879. évi XL. tc. 5. §-a alapján a m. kir. belügyminiszter által 1893. évi március 27-én 21,995 V. 10. sz. a. jóváhagyott torontálvármegyei építési rendtartás 51. §-a értelmében a kerítések emelése és fenntartása iránti panaszok közigazgatási hatóságok elé tartoznak, és mert az 1869: IV. tc. 1. §-a értelmében sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. A nagybecskereki kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság 1909. évi április hó 19-én 1909. E. 13. sz. a. hozott végzésével a járásbíróság végzését megváltoztatta és az eljárásra a kir. járásbíróság hatáskörét megállapította, azzal az indokolással, hogy a hivatkozott építési szabályrendelet csakis a kerítések emelésének, illetve fenntartásának elmulasztása által elkövetett kihágások elbírálását utalja a közigazgatási hatóság hatáskörébe, ebben az esetben azonban kihágási eljárás folyamatban nem volt > a közigazgatási hatóság azt, hogy a kerítés közrendészeti szempontból szükséges, meg nem állapította, határozatát csak a felek megosztott tulajdonával, és így a két fél magánérdekében indokolta: az, hogy valamely beltelek elválasztó határvonalán a kerítést melyik fél tartozik felállítani, tisztán magánjogi kérdés, melynek eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A főszolgabíró ez okból határozatának végrehajtását felfüggesztette. II. Az IM. 1909. 1704. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik.