Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

232 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. részét illeti, mely annak a kérdésnek eldöntését célozza, hogy az alperes kötelezhető e a peres felek tulajdonát képező épületrészeket elválasztó tűzfal felemelésére vagy sem? habár e kérdés rendészeti vonatkozásában az eljárt két hatóság között hatásköri összeütközés esete szintén nem merült fel, mivel a biróság a tűzfal emelésének kérdését tisztán rendészeti kérdésnek tekintvén, az ügyet ebben a részében ebből - az okból tekintette a közigazgatási útra tartozónak, a közigazgatási hatóság azonban a panaszt ebből a szempontból megvizsgálta és a felperest kérelmének ide vonatkozó részével abból az érdemi okból találta elutasítandónak, mivel az építési szabályrendelet egyazon ház szomszédos rész tulajdonosait ' egymásközt tűzfal építésére nem kötelezi; de mégis, minthogy az a kérdés, hogy a szomszéd köteles-e az ő házát a szomszédjától elválasztó tűzfalat emelni vagy nem, nem csupán rendészeti, hanem a szomszédjog körébe tartozó magánjogi kérdés is és a felperes, mikor szomszédját a biróság előtt tűzfal állítására kívánta köteleztetni, nyilvánvalóan nem rendészeti, hanem magánjogi igény érvényesítését célozta : a most szóban forgó vitás kérdésben, vagyis annak megbirálása körül, hogy a szomszédjog alapján követelheti-e a felperes az alperestől a tűzfal felépítését, felmerült az eljárt két hatóság között a hatásköri összeütközés esete, mivel ennek a kérdésnek jelzett vonatkozásában megbirálását hatásköréből elutasította, mind a közigazgatási hatóság, mind a biróság, amely a tűzfal állításának kérdését kizárólag rendészeti kérdésnek vette. Ezt előrebocsátva, minthogy a magánjogi természetű pervita elbírálása rendszerint a biróság feladatát képezi, a felmerült hatásköri összeütközés kérdésének elintézéseként az volt kimondandó, hogy a tűzfalemelés most még eldöntetlen magánjogi vitája a rendes biróság hatáskörébe tartozik. 123, Nem cselédszerzödés az oly szerződés, amely szerint a szolgálatnak a cseléd nősüléséig vagy a gazda haláláig kell tartania.