Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

214 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. hivatalnál három kocsi fára váltott jegy mellett, a fát szállítsa haza. A szállítást a fa egyharmadáért elvállalta, három napszámossal kiment az erdőbe és az ott megjelölt szárazfákat kivágták és a kocsira rakni kezdték. Eközben kijött az erdőbe panaszlott is harmadmagával és tiltakozás dacára az általa kivágott fákból egy kocsira valót elvittek. Az erdőhivatal egy kocsi fára szóló cédulát 8 koronáért adott; azonban a hazaszállított egy kocsi fa 25—30 koronát megért. A kir. ügyész azt indítványozta, hogy az iratok az erdei kihágás elbírálása végett a pécskai járás főszolgabírójához tétessenek át, mert erdei kihágás forog fenn és mert panaszlott két társa ellen is indítandó eljárás. Panaszos és képviselője szintén kérték az ügy áttételét. A pécskai kír. járásbíróság a kir. ügyész indítványa értelmében 1909. évi február hó 9 én 1909. B. 8. sz. a. az ügynek a pécskai járás főszolgabírójához áttételét elrendelte. A főszolgabíró az ügyet a hatásköri bíróságról szóló 1907 : LXI tcikket életbeléptető 1201/908. M. E. sz. a. kiadott rendelet értelmében visszaküldötte, mert a kir. járásbíróság szabályszerűen indokolt határozatot nem hozott (III. és VI. p.). A kir. jái ásbiróság azon értesítés kapcsán küldte vissza a főszolgabírónak az iratokat, hogy az 1909. B. 8/5. sz. a. iktatott jegyzőkönyv végén az ügyész indítványa értelmében a hatáskörre vonatkozólag már határozott. A pécskai járás főszolgabírója ezután 1909. évi március hó 10-én 95. kih. sz. a. hozott határozatával hatáskörét szintén nem állapította meg, mert úgy a feljelentésből, mind pedig a kir. bíróság által tartott érdemleges tárgyalásról felvett jegyzőkönyvből az tűnik ki, hogy az erdőben ledöntött és felhasználásra feldolgozott, habár teljesen el nem készített egy kocsi fát vitt a panaszlott haza. Ez a cselekmény a lopás vétségének ismérveit látszik feltüntetni, melynek elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik annál is inkább, mert ha a kir. bíróság az érdemleges tárgyalás során úgy találta is, hogy az elvitt fa felhasználásra még feldolgozva nem volt, szélesebb hatásköre következtében a cselekményt erdei kihágásnak is minősítve, elbírálhatta volna. II. Nyilatkozat senki részéről be nem adatott. III. A hatásköri bíróság a felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával intézte el; mert: az a körülmény, hogy a kir. bíróság az ügyben tárgyalást rendelt s a tárgyalást meg is tartotta, a Bp. 22. §. értelmében a bíróságnak hatáskörét állapította meg abban az