Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
196 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. teljes szolgálati idejére esedékes bért követelvén, a kereset elbírálása az. 1907. évi XLV. te. 63. §-a értelmében a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Ebben a határozatban felek megnyugodtak. 1908. évi július 7-én felperes újból beadta keresetét a kapitányi hivatalhoz alperes ellen, melyben félévi bér fejében követelte alperestől a 270 K kereseti összeget; a megtartott tárgyaláson azonban felperesi képviselő beismerte, hogy a kereseti összeg az egész szolgálati évre esedékes bért képez. A rendőrkapitány 1908 szept. 15-én 19970. sz. a. végzést hozott, melyben korábbi határozatát azzal a megokolással tartotta fenn, hogy felperes nem megszolgált cselédbér iránt, hanem kártérítésért indított keresetet, melynek összege 100 K-t meghaladván, annak elbírálása a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. Ezután felperes a szabadkai bíróságnál adta be keresetét alperes ellen 290 K s jár. iránt, melyet kármegtérítés címén követelt alperestől készpénz és terménybeli járandóság fejében, minthogy őt alperes egy évre fogadta fel béresnek, fél év eltelte után szolgálatából minden ok nélkül elbocsátotta és évi béréből csak 60 K-t fizetett meg. A megtartott tárgyaláson alperes pergátló kifogást tett azon alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatósághoz tartozik. A kir. járásbíróság 1908. nov. 11-én 1908. Sp. III. 1422/2. szám alatt jogerős végzést hozott, melyben a pergátló kifogásnak helyet adott, a pert megszüntette, mert felperes az 1907. évi XLV. tc. 17. §-ában felsorolt igényeket érvényesíti alperes ellen, melyeknek elbirálása az idézett törvény 48., 17., 57., 62. §-ai értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozikPeres felek kérelme folytán a felmerült hatásköri összeütközés elbirálása céljából a kir. jbiróság az iratokat a hatásköri bírósághoz felterjesztette. II. Az 1907. évi XLV. tc. 63. §-a, melynek alapján Szabadka szab. kir. város rendőrkapitánya kimondotta, hogy a levő ügy a kir. bíróság hatáskörébe tartozik, akként rendelkezik, hogy az egyenként 100 K-t meghaladó kártérítési iránti ügyek elbirálása a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik s ezek a törvénykezési rendtartás szabályai szerint járnak el. A kereset jogalapját nem a felek által abban használt jogi kifejezések, hanem az abban előadott tényállás helyes jogi minősítése szerint kell elbírálni; a fennebb előadott tényállásból kitetszőleg azonban felperes keresete nem kártérítésre irányul, hanem hátralékos cselédbér megfizetésére oly alapon, hogy