Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 183 Ennélfogva az alperesek mozgófényképszinház-vállalatánál alkalmazott felperes nem iparos-segéd, s így őt az alperesekhez fűző szolgálati viszonyából származtatott követelése sem tartozik az 1884: XVII. tc. 176. §-ában meghatározott előzetes iparhatósági eljárásra, hanem az a felett való eljárás és döntés a magánjogi követelések megbirálására általánosságban hivatott rendes biróság hatáskörébe tartozik. 96. Utasítás ellenére tilos legeltetéssel elkövetett egységes cselekménnyel okozott kár a Btk. 421. §-a szempontjából bírálandó meg, akkor is, ha a 60 K-t meghaladó kár nem a tényleges becsű, hanem az 1879: XXXI. tc. 100. §. illetve 102. §. 2. tétele alapján követeltetik. 1909 ápr. 19. Hb. 14. I. A gyergyótölgyesi m. kir. járási erdőgondnokság a gyergyótölgyesi járás főszolgabirájánál feljelentette R. J.-t és 20 társát, mert azok összesen 261 darabból álló juhnyájukat 1907. évi június hó 17-én reggel 9 órakor Csikvármegye tulajdonához tartozó Felső-Tölgyes I-ső h. részben fekvő «Runk» nevű véderdőben legeltették. Az erdőgondnokság a kártevőket az erdőtörvény 100. és 102. §-ai alapján kiszámított 156 korona 60 fillér kártérítés, 156 K 60 f büntetés és 47 K 16 f hajtópénz megfizetésében kérte elmarasztalni. A tárgyaláson a panaszlottak azzal védekeztek, hogy ők a juhoknak tulajdonosai ugyan, de azokat a kérdéses alkalommal nem ők, hanem teljes felelősséggel H. S. S. pásztor őrizte, tehát a kárért is a nevezett pásztor tartozik felelősséggel. A főszolgabíró 1908. évi február hó 12-én 208. k. sz. a. hozott határozatával hatáskörét nem állapította meg és a feljelentést a gyergyószentmiklósi kir. járásbírósághoz tette át, mert a kártérítés címén felszámított összeg az erdőtörvény 69. §. b) pontjában jelzett 60 koronát meghaladja és így a 73. §. értelmében a feljelentett cselekmény a Btk. 421. §-ába ütköző idegen vagyon rongálása vétségének ismérveit tünteti fel, amelynek elbírálása pedig a kir. járásbíróság hatásköréhez tartozik. A kir. járásbíróság 1908 február hó 17-én 1908. B. 223. sz. a. hozott végzésével az ügyészségi megbízott indítványához képest hatáskörét szintén nem állapította meg és az iratokat a főszolgabíróhoz visszaküldötte, mert való. ugyan, hogy az 1879. évi XXXI. tc. 69. §-a szerint amennyiben az erdei kártételnél a kár összege 30 forintot meghalad, az ügy elbírálására a kir. járásbíróság illetékes, de a jelen esetben tényleges kár nincs és a