Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
184 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. feljelentés nyilván az említett törvény ico. és 102. ?-ának érvényesítését célozza, tehát az eljárás a közigazgatási hatóság hitáskörébe tartozik. A gyergyótölgyesi fó'szolgabiróhoz az íratok március hó 5-én érkeztek vissza. A feljelentő erdó'gondnokság, amely a főszolgabiróságnál tartott tárgyalásról az iratok szerint értesítve és azon képviselve nem volt, a főszolgabiró fenntemlített határozatát 1908 július hó 9-én megfelebbezte,, de azt Csikvármegye közigazgatási bizottsága, mint másodfokú erdei kihágási bíróság, 1908 december hó 7-én 2143. sz. a. hozott határozatával indokainál fogva helybenhagyta. A fószolgabiró aztán az iratokat a hatásköri bírósághoz juttatás végett a kir. járásbírósághoz tette át, a járásbíróság pedig a hatásköri bírósághoz felterjesztette. II. Az IM. nyilatkozatában eló'terjesztett véleménye szerint ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A másnak erdejében elkövetett károsítások az 1879. évi XXXI. tc. 69. §. b) pontja szerint erdei kihágást képeznek akkor, ha az okozott kár összege 30 frtot (60 koronát) nem halad túl, ha azonban az okozott kár 60 koronát felülhalad, a cselekmény ugyanazon tc. 73. §-a szerint a büntetőtörvénykönyv értelmében vétséget, illetőleg bűntettet képez. Minthogy pedig a hatáskör elbírálásánál közömbös az a körülmény, hogy a feljelentésben a kár nem annak tényleges megbecslése, hanem a törvény 100. §. illetve a 102. §. második tételében foglalt rendelkezés alapján követeltetett; minthogy a' károsult képviseletében eljáró erdőgondnokság feljelentésében érvényesített és az erdőtörvény 100. §-a alapján kiszámított kárösszeg 60 koronát meghalad; minthogy a feljelentett cselekmény a tárgyalás során felderített tényállás szerint nem mint a kárban talált juhok tulajdonosainak több kihágása, hanem mint az utasítás ellenére tilosban legeltető pásztor egységes tette birálandó el; minthogy ebből folyóan a cselekmény a büntetőtörvénykönyv alapján és pedig abból a szempontból vizsgálandó, vájjon megállapítja-e a Btk. 421. §-ban meghatározott vétség tényálladékát, amely vétség elbírálását az 1897 : XXXIV. tc. I. 1. pontja a rendes bíróság hatáskörébe utalja :
