Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

140 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 138. §. szerint az ipartörvény értelmében alakult társulatok tagsági dijai közigazgatási úton közadók módjára hajtandók be. Felperes ezután panaszával Kecskemét város rendőrkapitányi hivatala, mint I. fokú iparhatósághoz fordult; itt azonban nemcsak Sz. A., hanem még 25 tag hátralékos tagdíjának összesen 565 korona 40 fillérnek behajtását kérte. Kecskemét város rendőrkapitánya, mint I. fokú iparhatóság, a kir. járásbirósági iratok beszerzése után 1908. évi november 20-án 18511. sz. a. hozott határozatával hatáskörét nem állapította meg és az ügyet a hatásköri bírósághoz felterjeszteni rendelte, mert indokolása szerint az 1884 : XVII. tc. 138, §-a a hátralékos tagdíjaknak közigazgatási úton közadók módjára történő behajtásának kedvezményét csakis a 122. §• alapján létesült, hatósági jogokkal is felruházott ipartestületeknek biztosítja, és így a kecskeméti építőiparosok szövetsége, mint a szabadtársulás elvére fektetett társulat, mely iparhatósági teendőt egyáltalán nem végezhet s így hatósági jelleggel sem bir, hátralékos tagsági díjainak közadók módjára történő behajtására igényt nem tarthat. A hatásköri bíróság rendeletire a rendőrkapitány felterjesztette a kecskeméti építőiparosok szövetségének alapszabályait, mely a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 23074/VI. A. 1907. sz. a. hozott határozatával jóváhagyatott és e határozatának kézbesítését igazoló vétíveket, melyekből kitűnik, hogy a rendőrkapitányi határozat jogerős. II. A KM. 26908/VI. A. 1909. sz. a. kelt. és az IM. 1909. I. 836. sz. a. kelt nyilatkozataikban azt a véleményt terjesztették elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri bíróság az eljárást a rendes bíróság hatáskörébe utalta a következő okból: Az 1884. évi XVII. tcikkbe foglalt ipartörvény IV. fejezetében az ipartestületekről s V. fejezetében az ipartársulatokról külön határozmányokat tartalmaz. Az ipartestületek és ipartársulatok nemcsak névleg, de lényegileg is különböző intézmények, nevezetesen az ipartestületek a kényszertársulás elvén alapulnak és ,hatósági jogokat is gyakorolnak, míg az ipartársulatok a szabad társulás elvére fektetett egyesületek, amelyek hatósági jogkörrel nem bírnak. Az ipartörvény IV. fejezetében foglalt 138. §-a értelmében az ipartestületek hátralékos tagsági díjai közigazgatási úton, a közadók módjára hajtandók be, az ipartörvény azon-