Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 141 ban az V. fejezetben szabályozott ipartársulatok hátralékos tagsági díjainak behajtására nézve semmiféle különös rendelkezést nem tartalmaz. Ebből önként folyik, hogy az ipartársulatok az ipartörvény 138. §-ában foglalt s csakis az ipartestületek részére biztosított kivételes kedvezményre igényt nem tarthatnak, hanem hasonlóan az általános egyesületi jogszabályok alapján létesült egyesületekhez, hátralékos tagsági díjaikat csakis a rendes bíróság előtt érvényesíthetik. Minthogy pedig úgy a kecskeméti kir. járásbíróság, mint Kecskemét város rendőrkapitánya megállapította, a mely körülmény különben az alapszabályoknak vonatkozó intézkedéséből is kitűnik, hogy a felperesként szereplő «kecskeméti építő iparosok szövetsége)) nem ipartestület, hanem ipartársulat : a Sz. A. ellen érvényesített tagdíjkövetelésének megbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 72. A szolgálati idővel viszonyba nem állított jutalom nem eselédbér. 1909 szept. 20. 1908. Hb. 79. I. Özv. K. A.-né P. I. szabadkai lakos keresetet indított M. J. szabadkai lakos, úgyis mint néhai M. J.-né K. K. bíróilag elismert örököse ellen 1000 korona tó'ke és jár. iránt, előadva, hogy alperes és elhalt neje ó't 1891. évi augusztus hó 17-én cselédi és ápolónői teendők végzésére szolgálatba fogadták ; a fizetés összegének megállapítását mellőzték, mert alperes és neje azt igérte, hogy öt lánc földet fog B. nevű fiára hagyni, neki pedig annak a haszonélvezetét. M. J.-né K. K. 190,5. évi szeptember hóban elhalt, anélkül, hogy kötelező ígéretének eleget tett volna, férje M. J. a bíróilag elismert örökös, akire 50,000 korona értékű hagyaték szállott, az igéi-etet szintén nem akarja megtartani, ez okból az 1893. évi október hó 17-ig 26 hónapon át havi 40 koronára becsült összesen 1040 korona helyett a kereseti összeget, mint a szolgálat egyenértékét, követeli. A szabadkai kir. járásbíróság alperes pergátló kifogását elvetette és 1906. évi április hó 6-án 1906. Sp. IV. 245 5. sz. a. hozott ítéletében az alperest elmarasztalta. A szabadkai kir. lörvényszék, mint felebbviteli bíróságnál a felperes kereseti előadását oda módosította, hogy felfogadásakor fizetésről nem