Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
136 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 70. Közigazgatási biróság hatáskörébe nem tartozik az a kérdés, hogy a vármegyei alispán nyugdíjazásának feltétele : a szolgálatképtelenség beállott-e és nyugdíjazása helyesen történt-e ? 1909. febr. 1. 1908. Hb. 77. I. Brassó vármegye alispánja dr. J. F. 1907. évi november 20-án tiszti főorvosi bizonyítvány alapján nyugdíjaztatását kérte. Brassó vármegye törvényhatósági bizottsága 1907. évi december hó 7-én tartott közgyűlésében nevezett alispánt a vármegyei nyugdíj szabályrendelet 18. §-ának 1. pontja, 20., 26. és 28. §'§-ai alapján 1907. évi december hó 31-tól kezdve 23 év, 10 hó és 20 napi szolgálati idő után járó 5440 korona évi nyugdíj megállapítása mellett nyugdíjazta azzal az indokolással, hogy kérvényező a vármegyei t. főorvos véleménye szerint oly fokú idegességben és idült rheumatismusban szenved, melyek őt hivatalos teendőinek végzésére huzamosabb ideig képtelenné teszik. Ezen határozat ellen M. M. törv. hat. bizottsági tag a BM.-hez felebbezést adott be azon az alapon, mert a csatolt orvosi vélemény kérvényezőnek hosszas betegség, vagy szellemi fogyatkozás következtében beállott munkaképtelenségét nem bizonyítja s a nyugdíjazás kérelmezésének valódi oka a fegyelmi eljárás megindításától való félelem. A BM. 1908. évi január hó 9-én 6264. II. 1908. sz. a. kelt határozatával a közgyűlés határozatát indokolásánál fogva helybenhagyta, mert az orvosi szakvéleménnyel szemben a felebbezőnek, mint laikusnak nézete nem jöhet figyelembe, s mert a fegyelmi eljárás megindítását az alispán ellen netán felmerülendő adatok alapján, a nyugdíjaztatás nem gátolja. M. M. ezen határozat ellen a kir. közigazgatási bírósághoz panaszt adott be, melyben a nyugdíjazást kimondó határozatok megsemmisítését, új orvosi vizsgálatnak és a fegyelmi eljárásnak elrendelését kérte, mert szerinte a csatolt orvosi bizonyítványban a mindenkori szolgálatképtelenség bizonyítva nincs. A BM. 59870. III. Fő. 1908. sz. átiratában a kir. közigazgatási biróság hatásköre ellen kifogást emelt, mert annak a kérdésnek megbirálása, hogy a törvényhatósági alkalmazott szolgálatképtelensége beállott-e már, vagy nem, nem a közigazgatási bíróságnak, hanem az igazgatási hatóságoknak végérvényes döntése alá tartozik. Az 1896. évi XXVI. tc. 45. í-a. a törvényhatósági alkalmazott nyugdíjazásának kérdését csak annyiban utalja a közigazgatási biróság hatáskörébe, amennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak jogos igénye van-e az ellátásra, vagy hogy az alapul vett címen mekkora összeg illeti meg őt. A nyugdíjazásra vonatkozó többi kérdés, különösen a szolgálatképtelenség megállapításának