Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 137 és ezen az alapon a nyugdíjazás elrendelésének a kérdése azonban a bírósági hatáskörből ki van zárva. A közigazgatási bíróságnak joga van ugyan abban a kérdésben határozni, hogy megilleti-e az alkalmazottat a nyugdíjigény, ámde annak, hogy ez a kérdés felmerülhessen, előzményei vannak, amelyeket csak közigazgatási (illetőleg fegyelmi) úton lehet eldönteni; ilyen előzmények nevezetesen azok a tények, amelyek miatt az alkalmazott a közszolgálatból elbocsáttatik és csak akkor, ha a szolgálati viszony ekként már megszűnt, nyilhatik meg a közigazgatási bíróság előtt az alkalom arra, hogy a szfóban forgó és igazgatási vagy birói úton már megállapított tények alapján a nyugdíjjogosultság tárgyában határozhasson. Ebből következik az is, hogy a közigazgatási bíróság hatáskörét az 1896. XXVI. tc. 17. S-ához képest azon az alapon sem lehet megállapítani, hogy a nyugdíjjogosultságnak mint a közigazgatási bírósághoz tartozó főkérdésnek, a szolgálatképtelenség és ezen az alapon a nyugdíjba helyezés olyan előkérdése, melynek előzetes, vagy együttes elbírálása nélkül a főkérdés el nem dönthető. Az 1896. évi XXVI. tc. alapjául szolgált kormányjavaslat indokolása is világosan kijelenti, hogy annak a kérdésnek az eldöntése: vájjon beállottak-e a nyugdíjbalépés, vagy küldés feltételei és időpontja, a bírósági hatáskörből mindenesetre ki van zárva. A kir. közigazgatási biróság 1908. évi szeptember hó 9-én 45S9. sz. a. hozott végzésével a panasznak a dr. J. F. nyugdíjaztatására vonatkozó része tekintetében hatáskörét megállapította. Az indokolás szerint nemcsak azért, mert a bíróságnak, az 1896. évi XXVI. tc. 45. §-ában biztosított az a hatásköre, hogy az ellátási igény kérdésében bíráskodjék, magában foglalja ama kérdés elbírálásának jogát is, hogy az alkalmazottra nézve beállott-e a szolgálatképtelenség esete, mint az ellátási igény egyik föltétele, máskülönben ha az igazgatási hatóság ebben a kérdésben végérvényesen dönthetne, ezzel közvetve magához ragadná a döntés jogát az igényjogosultság kérdésében is, tehát oly kérdésben, amelyet az idézett törvényszakasz kifejezetten és megszorítás nélkül a bíróság hatáskörébe tartozónak nyilvánít. De mert a törvény az alkalmazottnak az illetményekhez való törvényes igényét is a biróság oltalma alá helyezte, ez a jogvédelem az igazgatási hatóság részéről történő nyugdíjazásnál csak úgy érvényesülhet, ha a biróság vizsgálat tárgyává teheti azt a kérdést, iogy a nyugdíjazás" törvényszerű feltételei bekövetkeztek-e ? Ugyanazért a biróság azt az álláspontot foglalta el, hogy annak dacára, miszerint az 1896. évi XXVI. tc. alapjául szolgált kormányjavaslat indokolása az állami alkalmazottak nyugdíjazásánál a nyugdíjbalépés vagy küldés feltételeinek és időpontjának megállapítását a közigazgatási biróság