Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 133 -utat fenntartaná, ilyen jogszabály hiányában pedig az 1869. évi IV. tc. 1. §-a rendelkezésénél fogva ki van zárva, hogy a birói hatóság a közigazgatási hatóság hatáskörébe beavatkozhassék, nyilvánvaló, hogy a fennforgó esetben a rendes biróság sem tagadta meg az eljárást olyan ügyben, melynek ellátása hatáskörébe tartoznék. Ugyanazért a kifejtettek alapján ki volt mondandó, hogy a bejelentett ügyben hatásköri összeütközés nem merült fel. Az ügy körülményeire való tekintettel, az 1907. évi LXI. tc. 23. §-a alapján az érdekelt felek között a jelen eljárás költségeit a hatásköri biróság kölcsönsen megszüntette. 69. Az ügyazonosság fogalmát a személyi és tárgyi azonosságon kívül az határozza meg, hogy ugyanazon vitás jog felett döntsön mind a két hatóság. Nincs összeütközés, ha a közigazgatási hatóság útrendészeti szempontból a nyitva volt utca visszaállítása, a rendes biróság pedig a magánjog alapján vitássá tett tulajdonjog kérdésében határozott. 1909 márc. 29. 1908. Hb. 74. I. Soroksár község birája, mint a községi építészeti bizottság elnöke, panaszt tett a ráczkevei járás főszolgabirájánál T. A. soroksári lakos ellen' azon az alapon, hogy nevezett a retek-utcában épülő házának kerítését a bizottság által kitűzött vonalon kívül, az utca területén állította fel. Kérte a keritésnek, illetve házfalnak lebontását, illetve a bizottság által kijelölt vonalon való felépítését és az építkező megbírságolását elrendelni. A főszolgabíró, mint I. fokú építésrendőri hatóság, Soroksár község építészeti'bizottságának meghallgatása, a helyszíni szemle és a tárgyalás eredményéhez képest 1907. évi június hó 25-én 5453/907. sz. a. hozott véghatározatával T. A.-t a kerítés lebontására és 30 napon belől a helyszínén megállapított és kitűzött utca vonalán leendő elhelyezésére kötelezte, mert az államépítészeti hivatal szakértőjének véleménye szerint az utca területéből, tehát közterületből foglalta el a helyszínén megállapított részt. Miután a közterületnek elfoglalása kétségtelenül beigazoltatott, köztekintetekből annak helyreállítása, illetve a kerítés lebontása a határozat szerint annál is inkább elrendelendő volt, mert panaszlott a kifogásolt helyen való építkezésre hatósági engedélyt nem kapott. A határozat birtokon kívül felebbezhetőnek mondatott ki mert az