Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

124 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Az érdemi határosatokkal előidézett összeütközés akkor is fennforog, ha a közigazgatási határozat ellen újrafelvételi rendelnek el. 1909 jun. zi. 1908. Hb. 72. I. S. A.-né P. E. budapesti lakos 1898. évi december hó 17-én 62343/1898. III. t. sz. a. az iránt folyamodott Budapest székes-főváros tanácsához, hogy a tulajdonát képező I. kerületi sashegyi 7905—7910. hr.számú telkei jogos birtokát megóvni, határvonalait kövekkel biztosítani,, esetleg bekeríteni szándékozik s ebből a célból kéri a tanácsot, hogy a birtok határvonalait a mérnöki hivatal útján hivatalosan tűzesse ki. Ezen kérelemre a határvonalak mérnöki kitűzése megtörtént, a kerítés kérdését illetően pedig Budapest székes-főváros tanácsa a fővárosi mérnöki és tiszti ügyészi hivatal véleménye alapján 1900. évi március 17-én 8612/1900. III. t. számú határozatát hozta, melyben a mérnöki hivatal kitűzése és térrajza szerint való kerítkezésre az engedélyt megadta, azonban a többi között azzal a kikötéssel, hogy a telken levő átvonuló, bevezető s magánutakat elkeríteni tilos. Ugyanis, miként a vonatkozó térképekből kitetszik, a szóban forgó területen vonulnak a fővárosi utakként jelzett 16064., 16065. és 16066. hrsz. utak, melyek közül azonban a két utóbbi a S. A.-né birtokát tevő ingatlanban csonkán végződnek kevéssel a bírtok határának átlépése előtt. Azonfelül — miként az I. ker. Elöljáróság 18989 1900. sz. jelentéséből kitűnik — a szóban forgó terület emberemlékezet óta szabad közlekedésre szolgált, látszólag közterületi jellege volt. Az említett kikötés törlése iránt S. A., mint özv. S. A.-né meghatalmazottja a mérnöki hivatalhoz intézett kérvényt adott be a tanácshoz. Viszont Z. K.-né K. I. és K. J. és neje sashegyi telektulajdonosok együttes panaszt adtak be szintén a tanácshoz, amiatt, hogy a Sashegyen évtizedek óta használt közutak kerítéssel elzárattak; kérik tehát, hogy az út szabaddá tétessék. E beadványok következtében folytatott hatósági eljárás azzal végződött, hogy a m. kir. belügyminiszter 1903. évi október 20-án 87236/1903. II. b) sz. a. hozott határozatával a székes-főváros tanácsának 1900. évi március hó 17-én 8612. sz. a. hozott határozatát jogerősnek jelentette ki; az ezt a határozatot követően hozott hatósági többi határozatot pedig megsemmisítette és egyúttal utasította a székes-főváros tanácsát, hogy a 8612/1900. sz. jogerős határozatnak foganatosítása iránt törvényszerűen intézkedjék. Budapest székes-főváros tanácsa ezután 1903. évi november 19-én 214961/1903. számú határozatával a m. kir. belügyminiszternek harmadfokú határozatát Budapest székesfőváros I. ker. elöljáróságának végrehajtás végett megküldötte. A határozat végrehajtásának foganatosítására vonat-