Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

84 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. való beszedésével a siklói község elöljáróságát bízta meg, amely elöljáró­ság panaszlottak ellen a végrehajtást foganatosította is. C. Gy. és társai ennek következtében kifogásokat adtak be és a végrehajtás megszüntetését kérték, mert az úrbéri rendezéskor a lelkészek­nek egy telek (80 kis hold) hasíttatván ki, a lelkészek ezen felül más já­randóságot nem követelhetnek. Az öt évnél régibb tartozások különben is elévültek, de ezek is jogosságuk tekintetében kifogásoltatván, érvénye­sítésük birói útra tartozik. Az eleki járás fó'szolgabirája 1907. évi május hó 2-án 1645—1655..sz­álait hozott véghatározataival a behajtás iránti eljárás mellőzésével a panaszos lelkészt a párbér iránti igényével a polgári birói útra utasí­totta, hivatkozva a kir. Curia 30. sz. teljes ülési határozatára, mely szerint mindazon esetekben, amelyekben valamely egyháztag a párbér kötelezett­ség alapját el nem ismeri, s annak jogosultságát támadja meg, a párbér­kötelezettség végleges eldöntésére csakis a polgári bíróságok hivatvák. C. J. gör. kel. lelkész ezután a kisjenői kir. járásbiróság előtt in­dított kereseteket C. Gy. helyesen M. és a határozat fejezetében megneve­zett hét társa ellen. A kisjenői kir. járásbiróság a pereket egyesítette és tárgyalás alap­ján 1907. évi október hó 26-án 1907. Sp. 507/14. sz. alatt hozott ítéleté­vel felperest keresetével elutasította, mert felperes saját előadása szerint, midőn állását püspöki intézkedésre elfoglalta, az egyházközség a párbér­szedés jogát javadalmut fel nem ajánlotta s így ez a híveknek csak ön­kéntes adománya. Az aradi kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság 1908. évi január hó 24-én 1907. D. 631/3. sz. a. kelt végzésével a járásbiróság ítéletét fel­oldotta és a pert hatáskör hiányából megszüntette, indokolásában hivat­kozva arra, hogy felperes módosított kereseti előadása szerint őt nem a község választotta, és a párbért részére fel nem ajánlotta, hanem azt a hívektől szokás alapján szedi; már pedig a kir. Curia 30. sz. teljes ülési polgári döntvénye értelmében a párbérügyek a bíróság hatáskörébe csak akkor tartoznak, ha a követelés alapját nem a parochialis kötelék, hanem valamely magánjogi jogcímre visszavezethető kötelezettség képezi. Az al­peresek védekezésében felhozott körülmények, hogy t. i. a hivatkozott szokás nem létezik, hogy ők már nem tagjai a gör. kel. román egyház­nak és hogy a követelés az adótörvények értelmében már elévült, mind közjogi és közigazgatási kérdések, magánjogi vonatkozás nélkül. II. A hatásköri bíróság a fennforgó ügyben az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalta a következő okokból: \

Next

/
Thumbnails
Contents