Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 7i II. Az IM. 1908. évi I. 2130. IM. sz. a. beadott írásbeli nyilatkozatában azt a véleményt terjeszti elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri biróság a vitás kérdés eldöntését a rendes biróság hatáskörébe tartozónak mondotta ki a következő okokból: A N. I. által a Sz. A. és T. P. ellen a kalocsai kir. járásbíróság előtt 1908. II. 103 sz. a. benyújtott keresetben, valamint a kalocsai járási főszolgabiróhoz a 2505/1908. sz. a. intézett panaszban is Sz. A. és T. P. foglalkozásukra nézve mindketten mint gazdálkodók jelöltetvén meg, az utóbb nevezetteknek az az ügylete, mely szerint azok az érsekuradalomtól erdőt vettek és annak kitermelésére vállalkoztak, csupán alkalomszerű tevékenység jelentőségével bir és így a kereset- és a panaszbeli tényállásból kiindulva: Sz. A. és T. P. kereskedelmi ügyletek iparszerű létesítésének hiányában, kereskedőkül (K. T. 3. §.) nyilván nem tekinthetők, de nem tekinthetők nevezettek iparüzőknek sem, mert ebbeli állandó üzletszerű tevékenységük hiányzik. Minthogy ezek szerint a kereskedői, illetve ipari minőség a munkaadó Sz. A. és T. P. részéről meg nem állapítható, N. I.-nek, az imént nevezettek irányában azon az alapon érvényesíteni kivánt követelése, hogy őt a kérdéses fakitermelési vállalatuknál alkalmazó Sz. A. és T. P. az ebből a szolgálati viszonyból kifolyó igényeire nézve kielégíteni elmulasztották, nem tekinthető az iparos és iparossegéd közt felmerült olyan vitás ügynek, melyet az 1884 : XVII. tc. 176. §-a elsősorban az iparhatósági eljárásra utal, de nem tekinthető a felperes, mint a panaszlottak vállalatánál alkalmazott fél az 1900 : XXVIII. tc. 1. §-ában meghatározott erdőmunkásnak sem, miért is ki kellett mondani, hogy a közönséges magánjogi szerződésre alapított szóban forgó kereset elbírálása a rendes birói útra tartozik.