Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

36 A HATÁSKÖRI BIROSAG. ELJÁRÁS. I/—I9. §• lekkel való tárgyalásnak és bizonyításfelvételnek is helyt ad (1896 : XXVI. t.-c. 129. §.). Amennyiben a javaslat szabályaiból egyéb nem következik, a tárgyalásra a közigazgatási bíróságról szóló törvény rendelkezéseit, mint legmegfelelőbbeket kell alkalmazni. A 14. §. e szabályánál fogva alkalmazandók lesznek nevezetesen az 1896 : XXVI. t.-cikknek a rendfentartásra vonatkozó 123. §-a, a tárgyalás elhalasztását kizáró 125. §-a, a nyilvánosságról rendelkező 126. §-a, tanácskozásra vonatkozó 130. §-a stb. Minthogy az összeütközést a 8. §. kapcsán kifejtetteknél fogvu hivatalból kell elintézni, a 16. §. kifejezetten kimondja, hogy az érdekeltek elmaradása vagy nyilatkozatuk hiánya a tárgyalás és határozatát meghozatalát nem gátolja. 17- §• A tárgyalás az előadó előterjesztésével kezdődik. Áz előadó előterjesztése után a felek (15. §.), a ministeri képviselők és a koronaügyész felszólalhatnak. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tárgyalás menete: ür. 102. §. Tárgyalási jegyzőkönyv: ür. 103., 104. §§. 18. §. Ha a hatásköri bíróság az eljárásban oly lényeges hiányt tapasztal, amely a szóbeli tárgyaláson nem pótolható, úgyszintén, ha a hatásköri kérdés elintézésére döntő tényállás sem az iratok alapján, sem a jelenlevők meghallgatásával nem deríthető ki: a hatásköri bíróság a hiányok pótlása vagy a tényállás kiderítése iránt valamely alsóbbfokú bírói vagy közigazgatási hatóság útján intézkedik. Az eljárás hiányainak, a tényállásnak póilása: ür. 112. §. 19- §• A hatásköri bíróság csak a felől határoz, hogy az ügyben az eljárás a rendes bíróság, a közigazgatási bíróság vagy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, vagy hogy az ügy az eljárt hatóságok egyikének a hatáskörébe sem tartozik, vagy hogy hatásköri összeütközés esete nem merült fel.