Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

22 A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. ELJÁRÁS. rítkozó jogorvoslatok elintézése gyorsan, könnyen és kevés költséggel történhetik. De ha az összeütközést érdemi határozat provokálta, akkor nem volna célszerű megkövetelni, hogy a felsőbb bíróságok is határozzanak érdemben, mert ezeknek a jogorvoslatoknak az elintézése már sok időbe és — főleg a bírói eljárásban — sok költségbe is kerülhet. Helyesebb tehát ily esetben a vitás hatásköri kérdést a hatásköri bírósággal nyomban eldönteni, amely döntés esetleg az ügy érdemében való hosszadalmas és költséges eljárást feleslegessé teszi. E pont értelmében tehát már az alsófokú bíróság fogja felterjeszteni az ügyet a hatásköri bírósághoz, ha olyan ügyben hozott érdemi határozatot, amelyben a közigazgatási bíróság is érdemben határozott. De mivel nincs kizárva, hogy csak a rendes bíróság határozatának jogerőre emelkedése után tűnik ki az, hogy ugyanabban az ügyben már a közigazgatási bíróságnak is van érdemi határozata: szükséges volt a 3. pontban azt is kifejezni, hogy a hatásköri összeütközés elintézését ily esetben a rendes bírósági határozat jogerőre emelkedése sem akadályozza. Ezt nem tekinthetjük aggályosnak, mert a közigazgatási bíróság is bírói hatóság és nincs ok arra, hogy a rendes bíróságnak a közigazgatási bíróság fölött túlsúlyt biztosítsunk. A közigazgatási bíróság határozatának jogerejét e pontban azért nem volt szükséges külön kiemelni, mert a közigazgatási bíróság végső fokban határoz, határozata tehát mindig jogerős. A 4. pont a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerült oly pozitív hatásköri összeütközésről szól, amelyet a bíróság vagy a közigazgatási hatóság érdemi határozata idézett elő. Az összeütközést megállapítja a két hatóság érdemi határozata már akkor is, ha nem emelkedett jogerőre. A már fentebb előadott oknál fogva itt sem célszerű az érdemi határozat jogerejét bevárni és az ezzel felmerülő sok munkának és költségnek kárbavesztét kockáztatni. A hatásköri összeütközésnek elintézését az, hogy a közigazgatási hatósági határozat jogerőre emelkedett, nem zárja ki, amit a 4. pont szövege világosan kifejez. Ellenben a bírói határozat, t. i. a bírói érdemi határozat jogerőre emelkedése a közigazgatási hatósággal szemben hatásköri összeütközés felmerültét már kizárja. Ha a bíróság az ügyet már érdemben eldöntötte és ez a bírói határozat jogerőre emelkedett, a res judicata érinthetetlensége oly nagy igazságszolgáltatási követelmény, hogy azt már nem szabad többé megbolygatni azon a címen sem, hogy az ügy tulajdonképen nem bírói, hanem közigazgatási hatáskörbe tartozik. ) A régebbi porosz jog még a jogerőre emelkedett bírói ítélet után is megengedte a hatásköri összeütközés provokálhatását; a mi minisztertanácsi gyakorlatunk is hatályon kívül helyez néha jogerős bírói ítéletet, ha azt közigazgatási hatáskörbe tartozó ügyben hozták. Kiindul ez a fel-