Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

AZ I907 : LXI. TÖRVÉNYCIKK. 23 fogás abból az álláspontból, hogy a bíróság csakugyan illetéktelenül avatkozott a közigazgatási jogkörbe és így az állani közjogát sértette meg. Politikai tekintetek és a francia jog befolyása, mely már a semmítőszék előtt megfordult ügyben, sőt a felebbviteli fórumon is csak korlátozva engedi meg a hatásköri összeütközési vitának a felvetését, arra indították Poroszországot, hogy már 1847-ben elhagyta régi álláspontját. Az ausztriai törvény szerint sem lehet a bírói ítélet jogerőre emelkedése után a hatásköri kérdést felvetni. Nálunk a minisztertanács is igen ritkán helyezte hatályon kívül a jogerős bírói ítéletet, csak olyan esetekben, amikor egészen nyilvánvaló volt, hogy a bíróság a hatásköri szabályok nyilt megsértésével avatkozott közigazgatási hatáskörbe. A legtermészetesebb és a hatáskörök kellő védelmének érdekében a leggyakorlatibb megoldás az érdemben hozott bírói határozat jogerőre emelkedését jelölni meg a hatásköri vita felvethetésének véghatárául. Ehhez képest a javaslat kimondja, hogy a rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak már nem lehet helye és hogy a rendes bíróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó. Az eset hasonlóságánál fogva célszerűnek mutatkozik ezt a közigazgatási bíróság érdemi határozatára nézve is kifejezetten kimondani. Önként értetik, hogy a hatásköri összeütközés felmerültéhez nem szükséges, hogy mind a két hatóságnak a 7. §. ugyanazon pontjában megjelölt határozata idézze elő az összeütközést. Ehhez képest például felmerült az összeütközés akkor is, ha a bíróság érdembe bocsátkozás nélkül csak hatáskörét állapította meg (2. p.), a közigazgatási hatóság ellenben érdemi határozatot hozott. (4. p.) Ezt a magától értetődő dolgot a szövegben külön kifejezni nem volt szükséges. A közigazgatási bíróságról szóló 1896: XXVI. t.-c. 131. §-a tüzetesen szabályozza a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerült pozitív hatásköri összeütközés elintézésére vonatkozó eljárást. Minthogy ez az eljárás már tüzetesen szabályozva van, s a szabályozás a közigazgatási bíróságról szóló törvény egyéb rendelkezéseivel szorosan összefügg, a gyakorlatban panaszra nem adott okot és ez eljárás elvei a közigazgatási ügyekben szem előtt tartandó követelményeknek megfelelnek : a javaslat ezeket a szabályokat érintetlenül hagyja és ezt a 7. §. utolsó bekezdésében világosan kijelenti. A jelen javaslat II. fejezete* tehát * Helyesebben : II. fejezete egész terjedelmében (1. a 8., 9. és 10. §. jegyzetét).