Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

AZ 1907 :LXI. TÖRVÉNYCIKK. 13 saját tagjai közül választott három államtanácsosból, a semmító'szék által saját tagjaiból választott három tagból, továbbá az ezek által választott két bíróból és helyettesből áll. Az alelnököt saját kebelükből titkos szavazással választják. Az elnöki tennivalót rendszerint az alelnök végzi, úgy hogy az ügyek tényleges elintézésébe az igazságügyminiszter nem foly be. A belga alkotmány 106. cikke szerint a bírói és közigazgatási hatóság között támadt hatásköri összeütközés! ügyekben a semmító'szék a törvényben meghatározott eljárás szerint határoz. A legtöbb állam súlyt helyez tehát arra, hogy a hatásköri összeütközések bíróságát az ítélkezés függetlenségének, pártatlanságának és teljes szabadságának megóvása végett, bírói elemekből szervezze. Erre az álláspontra helyezkedik ez a javaslat is, midőn a hatásköri bíróságot tisztán bírói elemekből alkotja meg és abból a közigazgatási hivatalnoki elemet kizárja. A közigazgatási hivatalnoki elemek bevonása mellett a közigazgatási szakismeret és a közigazgatási érzék szempontjából lehetne ugyan szót emelni; a javaslat azonban ezt az elemet azért mellőzi, mert a döntő súlyt a függetlenség és a pártatlanság intézményes biztosítékára helyezi és mert a közigazgatási bíróság közreműködésében is biztosítva látja a közigazgatási szakértelmet. Annál a rendszernél, mely szerint elnökét a bíróság maga választja, a bíróság tekintélyének érdekében célszerűbbnek véli a javaslat annak a kimondását, hogy a hatásköri bíróság elnöke a kir. Curiának és a kir. közigazgatási bíróságnak az elnöke legyen, akik az elnöki tisztet három évenkint váltakozva viselik. A helyes adminisztráció érdekét szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, hogy e bíróság elnökét hatásköri bírósági elnöki tisztében ís az helyettesítse, aki rendes munkakörében az ő helyettese, t. i. a másodelnök, ennek akadályoztatása esetében a rangsor szerint következő tag. A helyettes természetesen mindig annak a bíróságnak a tagja, amely bíróságból való a hatásköri bíróság az időszerinti elnöke. A hatásköri bíróságot tehát a javaslat a kir. Curiának és a kir. közigazgatási bíróságnak ítélőbíráiból állítja össze, ítélőbíró alatt értvén a tanácselnököket ís. Az összeállításban a két bíróságot illetőleg a teljes paritást tartja szem előtt a javaslat és ezt abban valósítja meg, hogy mind a Curiából, mind a közigazgatási bíróságból egyenlő számú, t. i. 8—8 tagot vesz a hatásköri bíróságba és hogy az elnöki tisztet mind a két bíróság elnöke váltakozva viseli. A bírói pártatlanságot és függetlenséget kívánja azzal is biztosítani a javaslat, hogy a tagok nem kinevezés, hanem választás útján lesznek a hatásköri bíróság tagjaivá. A célszerűség indokolja azt a szabályt, hogy mind a két bíróságnak mind a két osztályából kell tagokat választani,